A tanulmánykötet szerkesztői szerint többen vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a 2010-2020 közötti időszak Magyarország modern kori történetének legsikeresebb időszaka volt.

Ennek az állításnak kívántak utánajárni, ezért több mint 50 szerzőt kértek fel arra, hogy mondja el véleményét, foglaljon állást ebben a kérdésben, világítson meg egy aspektust, és az egészet történeti, valamint nemzetközi kontextusba ágyazottan tegye meg.

Az utókornak is írták

Az MCC könyvbemutatóján Orbán Balázs elmondta: a vaskos tanulmánykötet a magyar modell minden elemét – szakpolitikai leágazásokkal – tartalmazza bizonyos részletekig. A magyar modell esetében egy gondolkodásmódról, vagyis a saját tengelye körül forgó Magyarországról lehet beszélni. Ennek középpontjában a magyar érdek, a nemzeti szuverenitás, és a magyar közösség megerősödése áll.

Mindent, ami szembejön velünk – a külső eseményeket, a geopolitikai törésvonalakat, a válságokat – ezen a szemüvegen keresztül nézzük

– fogalmazott az államtitkár.

Azt is mondta, hogy a magyar modell szakítás a rendszerváltás utáni húsz év, illetve az azt megelőző évtizedek gondolkodásmódjával is.

Valamiképpen visszatérés az ezeréves magyar állam eredeti működési logikájára. (...) A 21. században is ez egy értelmes kiindulópont lehet

– tette hozzá.

Orbán Balázs kiemelte: azért volt szükség erre a tanulmánykötetre, mert tartoznak az utókornak azzal, hogy megírják, mit történik velünk. Szerinte aki száz év múlva meg akarja érteni, hogy mi történik most Magyarországon, az a komolyan vehető szakmai tartalmakat keresi majd, és nem az internetes oldalak szalagcímeiből fog tájékozódni.

Mernyei Ákos elmondta: 2002 és 2010 között egy olyan szemlélet uralkodott el a kormányzatban, amely a „merjünk kicsik lenni” politikát hirdette, 2010-ben ezzel a szemléletmóddal egy teljesen radikális, egyértelmű szakítás történt, és ennek a mintakövető modellnek a helyébe lépett egy másik. A 2010 és 2020 közötti évtizedet már a Magyarországot a saját tengelye körül forgató elképzelés határozta meg.

A kötetben szereplő 50 tanulmánnyal 50 olyan területet azonosítottak, amelyek egymást részben átfedik. A miniszteri biztos azt is kifejtette: az élet számos területén az elmúlt tíz évben radikális változás ment végbe, és ez kiderül a kötetben megjelent tanulmányokból.

Mernyei Ákos szerint minden olvasó talál a maga érdeklődésének megfelelő területet. A szerzők bizonyos témákat több szempontból is feldolgoztak, olyan szakemberekről van szó, akik akár több évtizede is az adott terület szakértőinek számítanak.

A könyvbemutató panelbeszélgetésén Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója többek között arról beszélt: az ország 2010-re államcsődközeli állapotba került, és azt lehetett tapasztalni, hogy a Nyugatnak nincs ötlete, javaslata, miként is kellene máshogy csinálni a dolgokat, az Orbán-kormánynak azonban volt. Ezt nevezték el aztán unortodox gazdaságpolitikának.

Schmidt Mária szerint jelenleg politikai kormányzás van, a politika visszavette az elsőbbséget a gazdaságtól, és 2010 óta a többség érdekeit veszi figyelembe.

A kötet nem csak a 2010 és a 2020 között eltelt tíz évet összegzi, hanem azt is, milyen szellemi felkészültséggel állnak ki a magyar szuverenitás mellett a fontos szereplők. Schmidt Mária ezzel kapcsolatban elmondta: az érdekérvényesítés mindig korlátokba ütközik, de évről-évre jobban, és szélesebb körben képes a magyar nemzet a saját érdekeit képviselni, elsősorban azért mert partnereket talált.

Nagyon sok területen teljesítettünk jól és ez mind erősíti a szuverenitásunkat. A sikeres országok között kell lennünk a 21. században – vélekedett Schmidt Mária a könyvbemutatón.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint 2010-ben sokak fejében az volt, hogy újra lehet dogmamentesen gondolkodni az ország legfontosabb kérdéseiről.

Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője hosszasan kifejtette, hogy a megszorító politizálás után, 2010-től már az gondolat érvényesült: nem akarunk megszorító politikát, akkor sem, ha azt mondják, hogy kell.

Azt is megemlítette: Magyarország időben ismerte fel, hogy váltásra van szükség, és azóta is próbálja tartani a ritmust, de erősebben kell részt vennie a negyedik ipari forradalomban.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint semmi nem igazolódott be abból, amivel 2011-ben a médiatörvény kapcsán riogattak az Európai Unióban, és csak egy jogi köntösbe öltöztetett politikai vita zajlott. Ugyanakkor arra is kitért: minden magára adó államnak kell, hogy legyen elképzelése arról, hogy a rendelkezésére álló nyilvánosság milyen értékekre épüljön.

Vaskos politikai támaszték

A tanulmánykötet előszavában Orbán Viktor azt írta: 2010 óta megtalálták a módját, hogy az ország útjába került és tolt kövekből még annak ellenére is lépcsőt építsenek, hogy az utóbbi időben Európa életét az egyik válságból a másikba bucskázás jellemezte.

A magyar modell sikere tehát aligha magyarázható a külső körülmények szerencsés alakulásával sokkal inkább egy belső szemléletváltással, ami úgy foglalható össze, hogy visszaadva a magyar emberek önbecsülését, mertünk a külső minták szolgai átvétele helyett önálló, nemzeti utat választani. Olyan megoldásokat, amelyek összhangban állnak a magyar emberek gondolkodásával és saját otthonunkról, jövőnkről alkotott képünkkel, tehát azokkal a történelmi, kulturális és gazdasági törvényszerűségekkel, amelyek között ezer év óta élünk

– fogalmazott a miniszterelnök.

Meggyőződése, hogy ezt a vezérfonalat követve minden esély megvan arra, hogy még a koronavírus-járvány ellenére is megvédjék kormányának eredményeit, az MCC gondozásában kiadott kötetben olvasható tanulmányokra pedig bátran támaszkodhatnak.

A szerzők között található Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum, a XXI. Század Intézet és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója, Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Navracsics Tibor kormánybiztos, volt uniós biztos, Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

2010 után, tulajdonképpen egy második alkotmányos rendszerváltásról beszélhetünk, hiszen a kétharmados többséggel rendelkező parlamentben az Orbán-kormány alkotmányozó hatalomként újragondolta a rendszerváltás addigi menetét és úgy gondolta, hogy egy új alaptörvény végre lezárhatná a rendszerváltozásnak azt a szakaszát, ami az elmúlt harminc évben történt. Ez az új alkotmányozás azt jelentette, hogy gyakorlatilag egyfajta új államalapítás is történt

– fogalmazott Stumpf István az MCC által, a tanulmánykötet szerzőivel készített videóban.

Az én tanulmányom egy kísérlet arra, hogy értelmezzük újra a magyar Európa-politikát, az Európai Unióval kapcsolatos gondolkodásunkat és stratégiánk kidolgozását. (...) Az Európai Unió számunkra egy idegen nyelv, amit ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint bármilyen más idegen nyelvet. (...) Egy erős és cselekvőképes állam született meg 2010-től kezdődően fokozatosan, ami érezhető a kormányzati politikákban is, világos célkitűzések mentén, határozott cselekvéssel. Ugyanez igaz az Európai Unióval való kapcsolatrendszerben is. Sokszor konfliktusokkal, de nagyon sok területen nagyon jó együttműködéssel

– fejtette ki Navracsics Tibor egy másik videóban.

A tanulmánykötet illeszkedik azon könyvek sorába, amelyek a közelmúltban jelentek meg, felrajzolva az Orbán-kormány ideológiai hátterét és stratégiai gondolkodását.

Előbbire példa Békés Márton történész, politológus, a Terror Háza kutatási igazgatójának Kulturális hadviselés című könyve. Utóbbit Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című munkája bontja ki. Nemrégiben jelent meg G. Fodor Gábor politológus Az Orbán-szabály című könyve, amely azzal a céllal született, hogy fellebbentse a fátylat az úgynevezett Orbán-titokról.

(Borítókép: Nótin Tamás / Index)