A múlt héten közölt riportunkban egy kiszolgáltatott fiatalember önkormányzati lakásért folytatott küzdelmeiről írtunk. Az ügy kapcsán levelet írt szerkesztőségünknek Erzsébetváros alpolgármestere, aki a konkrét esetre reagálva a benyújtott fideszes lakástörvényt érintő javaslatról is kifejtette véleményét. Szücs Balázs, a Párbeszéd politikusa szerint, ha a parlament rábólint a javaslatra, akkor a jövőben az önkormányzati ingatlanokat a piaci ár töredékéért kell eladni, ez pedig pont az olyan kiszolgáltatott helyzetben élő embereket, családokat sodorhat kilátástalan helyzetbe, mint a riportban szereplő Zalán és családja. Ha a javaslatból törvény lesz, az önkormányzatok, lakások híján, nem tudnak majd segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű embereken.

Az ellenzéki városvezetők tiltakozása akár politikailag motivált is lehet, azonban 

Úgy vélik, a kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért fogják megvásárolni. Ezzel pedig azok a lakók, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, és sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre, elvesztik a lakáshoz jutás egyetlen lehetőségét. Az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat vagy olyan, akár átlagos jövedelmű fiatalokat, akiket a családjuk nem tud támogatni a lakásszerzésben, eddig segítette az önkormányzati lakásállomány szociális védőhálója.

A civilek attól tartanak, hogy az önkormányzatoknál a folyamat végén már csak a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel.

Ez az állomány pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlenné válna az önkormányzatok számára, így a megmaradó állomány gyors leépülése, és a benne élő családok utcára kerülése következhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni, a szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló. 

A legalacsonyabb státuszú emberek támogatásával foglalkozó civil szervezetek közös nyilatkozata szerint az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget.

Más szempontból, mondhatni a társadalom középosztályának értékei alapján, is hallható kritika: a jogbiztonságunk alapja, hogy kizárólag a tulajdonosnak van joga dönteni saját vagyonáról, ez az önkormányzatokra is igaz kell, hogy legyen. Ezzel érvel Cser-Palkovics András, Székesfehérvár jobboldali polgármestere. Azt kifogásolja, hogy az országgyűlés a törvényalkotással átnyúlna a tulajdonosok feje felett, méghozzá úgy, hogy nem értékarányos elidegenítésre kötelezi a helyhatóságokat.

A tervezett törvénymódosítás számos önkormányzat esetében fájó vagyonvesztést okozna, egyszersmind – amint arra a civilek is utaltak – az önkormányzatok lakáspolitikáját is ellehetetlenítené.

A Fővárosi Önkormányzat támogatását is élvező Szociális Lakásügynökség koncepcióját is érintheti a változás. A megüresedett önkormányzati bérlakások lakásügynökségi hasznosítása akár fel is értékelheti ezeket a ma használhatatlan állapotú ingatlanokat. A programban közreműködő Utcáról Lakásba Egyesület megkeresésünkre azt válaszolta, hogy mivel szociális szakmai szervezetek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak a törvénymódosítás ellen, sőt,

A szociális lakásügynökségeknek többféle modellje létezik, a programjuk esetleges módosításáról akkor tudnak nyilatkozni, ha már ismerik a törvény végleges részleteit. Azt azonban kiemelik, hogy a módosítás a legnagyobb veszélyt a szociális intézményrendszerre jelenti, mivel a kiszolgáltatott emberek utcára kerülése az önkormányzati lakásállomány hiányában az intézményi ellátásra ró majd olyan terhet, amelyre az nincs felkészülve.

A XVI. kerület polgármestere, Kovács Péter keresetlen egyszerűséggel marhaságnak nevezte jelen formájában az előterjesztést, Cser-Palkovics polgármester a következő napokban szakpolitikai javaslatokat küld az előterjesztőnek, ami reményei szerint beépülhet a jogszabályba. 

A törvénymódosító indítványt Böröcz László képviselő jegyzi, aki az RTL Klubnak adott nyilatkozatában kiállt a javaslat mellett, miközben hajlandó a polgármesterek módosítást célzó felvetéseit is meghallgatni a következő hetek egyeztetései során. Az Indexnek azt mondta, hogy ellenzéki városvezetőktől nem érkezett hozzá javaslat, mert semmilyen formában nem támogatják a lakástörvény módosítását. A jobboldali városvezetők is szeretnék lakásállományuk egy részét megtartani, ezek részleteiről folynak már a tárgyalások.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy Szegeden, vagy épp Budapest XIX. kerületében több száz önkormányzati lakást adtak el az elmúlt években önkényes vevőkijelöléssel. A szóban forgó 84 ezer lakásból 60 ezret érint a javaslat, a szolgálati és szükséglakásokat, a bérlő kijelöléssel, illetve határozott időre bérbe adott lakásokat nem. Ezen túlmenően 21 ezer olyan önkormányzati lakás van az országban (Budapesten 8-9 ezer), amely üresen áll. Az I. kerületet is érintő lakásügynökségi koncepció véleménye szerint elsősorban magántulajdonú üres lakások bérbevételéről szól, (de üres önkormányzati lakásokról is – szerk.) ennek kifutása nem látható még előre.

Arra a kérdésünkre, hogy az önkormányzati bérlakás megvásárlásával ügyeskedést miért nem zárják ki azzal, hogy x évig az így szerzett ingatlant az új tulajdonos nem adhatja el, azt válaszolta, hogy szerinte a vevők kellően felnőttek ahhoz, hogy felelősen rendelkezzenek a megszerzett vagyonukkal, ugyanakkor nem zárkóznak el ilyen biztosíték beépítésétől sem.

A jogalkotói szándék hátterében az áll, hogy mindenki magántulajdonhoz juthasson, az is, akinek másként erre nem lett volna módja.

A tervezett törvénymódosítás potenciálisan mintegy 1000-1300 milliárd forint értékű köztulajdon privatizációját jelentheti a jogszabály elfogadása esetén. 

(Borítókép: Böröcz László az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 3-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)