Nem változtak az erőviszonyok az elmúlt hónapban sem, továbbra is szoros a verseny a hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP között. Április óta mindkét politikai erő növelni tudta támogatottságát: a kormánypártok 37-ről 39 százalékra, az ellenzék 39-ről 40 százalékra – derül ki a felmérésből.

Mint az idei év minden hónapjában, most is úgy értelmezhető a két politikai oldal versenye, hogy kiegyenlített, eldöntetlen, hajszálnyi ellenzéki többlettel. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt szavazói kitartóak, ebben a szituációban sem állnak oda sem a kormánypárthoz, sem az ellenzékhez, az 1-1 százalékos táboruk stabil. 

A biztos választók körében is rendkívül szoros a két politikai oldal versenye, az ellenzéki lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 48 százalékon. 

Tovább tart a Jobbik lendülete, az elmúlt hónapban is egy kicsivel emelkedett a párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül, 12-ről 13 százalékra. A pártok rangsorát a Fidesz vezeti, a múlt havival azonos a tábora, 34 százalékos. Az ellenzéki rangsorban a Jobbikot a DK követi, a korábbi hónapokban mértekkel azonos, 11 százalékos támogatottsággal. Az MSZP – elmozdulva a negyedéve tartó 5 százalékáról – lépett egyet előre, most 6 százalék sorakozik fel mögöttük. A szocialisták így utolérték a Momentumot, utóbbi tábora három hónapja változatlan, 6 százalékos. Májusban az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon áll. A párt nélküliek aránya csökkent, most 24 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjában továbbra a Fidesz a legerősebb, 46 százalékkal. A második helyen a DK áll 18, harmadik a Jobbik, 16 százalékkal. A Momentum és az MSZP itt is egyformán teljesít, az aktív szavazók 7-7 százalékára számíthat. Az LMP ezúttal 3 százalékos ebben a körben, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt az aktív szavazói közegben 1-1 százalékot kapott. Ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának. 

tehát ez a csoport népesebb, mint az ellenzéki együttműködésre szavazóké. A különbség 9 százalékpont, nagyjából 700 ezer szavazó. Összetételük alapvetően lefedi a magyar társadalomét, az egyedüli sajátosság, hogy az átlagosnál valamivel nagyobb arányban találhatók közöttük fiatalok. Az ellenzék tartalékát jelenthetik, de odamenetelüknek két nehézsége is van, passzivitásuk és az ellenzék esélyeire vonatkozó pesszimista véleményük. Mindössze egyötödük tartja biztosnak, hogy elmenne voksolni egy parlamenti választásra, és csak egynegyedük hisz abban, hogy az ellenzék képes lenni megnyerni a választást. 

A mostani kormány maradását 40 százalék szeretné, s majdhogynem mindegyikük ezt ki is fejezi a Fidesz–KDNP listára adott szavazatával. Mindössze a lakosság 1-2 százalékáról mondható el, hogy ugyan a jövő évi választások után is a jelenlegi kormányt kívánja az ország élén látni, de most nem voksol rájuk. Ez a 100-150 ezer választó sem biztos, hogy végül szavazóvá válik – ahogy az ellenzéki tartaléknál –, körükben is alacsony szintű (20 százalék körüli) a részvételi hajlandóság.

 A kutatás adatfelvétele 2021. május 8 és 17-e között történt a 18 éves és idősebb magyar lakosság megkérdezésével, 1000 fős, reprezentatív mintán.