A demonstrációk 2020 nyarán kezdődtek, amikor kiderült, hogy az Öreg-tó partjára egy nagy luxusszállódát építenének. A lakók azóta több rendezvényt is tartottak az építkezés ellen tiltakozva. 

A helyiek augusztusban lakossági fórumokat tartottak, a HVG szerint ezek egyikén az önkormányzat dolgozói is megjelentek és jelenléti íveket írattak alá az érkezőkkel. Azt, hogy minderre miért van szükség, a helyszínen a járványhelyzettel indokolták, később pedig a GDPR-szabályozásra hivatkoztak. 

A listázás során a résztvevők nevét, lakcímét, telefonszámát és e-mail-címét jegyezték fel. Az egyik résztvevőben viszont felmerült a kérdés, hogy vajon jogosan gyűjtik-e az adataikat, és ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. 

A hatóságok vizsgálatot kezdeményezett, amely egy héttel ezelőtt zárult le. Ennek keretében megállapították, hogy 

Egyrészt nem tudták egyértelműen megindokolni azt, hogy miért gyűjtötték a résztvevők adatait. Az adatkezelés céljaként több dolgot (nyilvánosság tájékoztatása, jegyzőkönyv készítése, az önkormányzat és a lakosság közti együttműködés biztosítása) is megjelöltek a NAIH-hoz kérdésére küldött válaszaikban

Másrészt a hatóság szerint a kezelt személyes adatok és a megnevezett adatkezelési célok között túlságosan távoli az összefüggés. Ráadásul egy fakultatív módon kitöltött jelenléti ív egyik célnak sem felelne meg,

Harmadrészt pedig az önkormányzat a helyszínen kifüggesztett GDPR-tájékoztatót is helytelenül tette közzé, abban ugyanis nem adtak megfelelő tájékoztatást a  kezelt adatok köréről. 

Az egyelőre nem derült ki, hogy a fentiekben megnevezett szabálysértéseknek milyen következményei lesznek az önkormányzatra nézve. 

A helyiek időközben azt is kezdeményezték már, hogy induljon népszavazás a tatai beruházás kérdésében. Ezzel kapcsolatban már aláírásgyűjtést is indítottak, amelyet viszont a járvány miatt felfüggesztettek és eddig még nem indították újra.