Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezése kezdődik meg Budapesten a kormány döntése alapján – jelentette be a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója közösségi oldalán.
Vitézy Dávid aláírta a tervezési szerződést a Főmterv és a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával a hatvani és újszászi vonal budapesti szakaszainak fejlesztésére,
1505 millió forint értékben, az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával.
Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért igencsak időszerű és indokolt, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását bővítik.
Ahogy egy napja megírtuk, a hatvani és újszászi vonalak közös bevezető szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között megkezdődött a harmadik vágány építése, illetve a Rákos és Hatvan között lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya. Most a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítését kezdik meg a kormánydöntés nyomán.
A BFK Fürjes Balázzsal, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral és Homolya Róberttel, a MÁV elnök-vezérigazgatójával februárban közösen mutatta be a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely az elővárosi vasúthálózat ütemezett fejlesztési programja 2040-ig.
Célja, hogy kétszer annyian használják a Budapestre vezető vasúti hálózatot, mint ma,
ehhez pedig arra van szükség, hogy több, sűrűbb elővárosi vonat járjon, és azok az utasok számára sokkal hasznosabb helyeken álljanak meg, jobb városi kapcsolatokkal. A naponta együttesen 42 ezer utas által igénybe vett kelet-pesti vonalcsoport fejlesztésével is ez a szándék.
A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is. Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.
Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni fogják: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba. A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet, a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, ezek megtervezésére éppen néhány hete írták ki a tervezési közbeszerzést.
Egy következő, távlati fokozat pedig az lehet, ha elkészül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút,
amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.
A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett, két nappal ezelőtt bemutatott „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezik a hatvani vonalon a MÁV-val kialakított közös program szerint.
Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért terveznek ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A cél az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható.
Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti,
óránkénti 100 kilométeres pályasebesség,
és kiépül a páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.
A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.
Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntéselőkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már idén nyár végén, az engedélyezési terveket pedig jövő nyáron kell a tervezőknek leadniuk.
A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ahogy a Déli Körvasút Népliget állomása esetében is történt, ezek közül fogják kiválasztani a nyertes tervet. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.
(Borítókép: A felújítás alatt álló Nyugati pályaudvar tárolóvágányai 2020. november 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)