A járvány okozta kiesések mellett a kormány gazdasági intézkedései is nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatokat. Vannak olyan nagyvárosok, amelyek kapnak kompenzációt a kabinettől, de mindenhol szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat. Négy megyeszékhely vezetőjét kérdeztük.
Az iparűzési adó 1,2 milliárd forint, a gépjárműadó 300 millió forint évente, a parkolás 45 millió havonta, és akkor a kisebb, 40-50 milliós tételekről még nem is beszéltem – sorolta Szombathely kormányzati intézkedésekből fakadó veszteségeit Nemény András polgármester az Indexnek.
A szocialista városvezető hangsúlyozta, a helyzet azért is nehéz, mert a legnagyobb adófizetőjük úgy döntött, hogy papíron Írországba teszi át a székhelyét, ez további súlyos kiesést jelent. Ráadásul az adóerő-képesség alapján extra magas szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük.
2,8 milliárd forint kompenzációt kértek a kabinettől, de már az is óriási segítség lett volna, ha abban az 1,38 milliárdban részesülnek, amelyet a fideszes önkormányzatok kaptak decemberben.
A tárgyalás végül eredménytelen lett, a kormány a magas adóerő-képességre hivatkozva egy forintot sem ad a vasi megyeszékhelynek.
A Fidesz szombathelyi frakcióvezetőjével együtt utaztunk Budapestre tárgyalni a kompenzációról, majd jött az indok, hogy az adóerő-képesség miatt nem kapunk. Ez az adat viszont korábban is rendelkezésre állt, ezért kár volt asztalhoz ülni.
Amennyire lehetett, visszafogták a kiadásokat, és egy komoly fejlesztési csomagot állítottak össze, amelynek része ipari területek értékesítése. A polgármester szerint ez nem „a családi ezüst” eladását jelenti, hanem egy hosszú távon is jövedelmező koncepciót, mert ebből később iparűzési bevétel és munkahelyteremtés is lesz.
Ezt az évet alacsonyabb színvonalú szolgáltatásokkal, elmaradó útfelújításokkal és rendezvényekkel, csökkentett üzemmódban kihúzzák. Nemény András azt is hozzátette, hogy csak egy darabig lehet eljutni azzal, hogy „saját magunkon spórolunk”, mert ezzel megfojtják a város működését és fejlődését.
Cser-Palkovics András az Index kérdésére elárulta, hogy 2019-ben Székesfehérvár iparűzésiadó-bevétele 19,5 milliárd forint volt, ez 2020-ban erősen visszaesett, és rárakódott a kkv-knak nyújtott adókedvezmény. Az idei költségvetésben így 15 milliárd forintos bevétellel számolnak ebből a tételből. A gépjárműadó további 400-420 millió forintos kiesést jelent, az ingyenes parkolás pedig havonta 20-30 millió forintot. A rendezvények elmaradása és a kulturális vagy szolgáltatóhelyek zárvatartása is megrövidítette a költségvetésüket.
A megyeszékhely tudott spórolni például a rendezvényszervezésen és az intézmények dologi kiadásain. A kieső összeget az elmúlt évek gazdasági növekedéséből félretett tartalékokból pótolták, valamint decemberben 1,38 milliárd forintot kaptak a kormánytól, de a kkv-adókedvezményhez kapcsolódó állami kompenzációból Székesfehérvár a magas adóerő-képesség miatt nem részesült.
A fejlesztések tekintetében kellett olyan döntéseket hoznunk, hogy néhány 2020-2021-re tervezett fejlesztést 2022-re vagy 2023-ra kellett halasztanunk, de egyelőre nincs olyan projekt, amelyről teljesen lemondtunk volna.
Erről tájékoztatták a lakosságot, és úgy érzékelik, hogy az emberek megértik, elfogadják az átütemezéseket.
A kormánypárti városvezető azt is elmondta, hogy a gazdasági szereplők bizakodók, lesznek olyanok, akik már 2021-ben elérhetik a 2019-es termelési szintet, de helyi adóbevétel ebből elsősorban csak 2022-re várható.
Azoknál a szektoroknál, amelyeket leginkább sújtott a járvány, mint például a vendéglátás, már nehezebb a kihívás.
A munkahelyek megtartása volt a cél, hogy mire elérünk az újraindításhoz, legyen minek újraindulnia.
Ezért az állami mellé az önkormányzat is segítséget nyújtott a legerősebben érintetteknek.
Mirkóczki Ádám, a választáson ellenzéki támogatással nyert független polgármester az Index kérdésére Eger gazdasági helyzetéről úgy fogalmazott,
ha az önkormányzati cégek hiányzó bevételeivel és az adókiesésekkel együtt számolunk, 2-2,5 milliárd forintot veszítettünk.
Több költségcsökkentő intézkedésre is szükségük volt, a hivatal létszámát már tavaly szűkítették, és befagyasztották a jutalmakat, az önerőből megvalósítandó beruházások, felújítások közül sokat át kellett ütemezni.
Eger 825 millió forint általános működési támogatást kapott a kormánytól, kevesebbet, mint Mészáros Lőrinc egri szállodája. A városvezető ezt azzal kommentálta, hogy a hotelfejlesztés is az egri infrastruktúra része, egri munkahelyeket teremt és egri forgalmat generál. Azt viszont legitim vitának nevezte, hogy válsághelyzetben milyen a kormány prioritási sorrendje, de ez nem önkormányzati, hanem parlamenti szint.
A kompenzációval a víz felszínén vagyunk. Azért volt fontos a támogatást kiharcolni, mert ennek hiányában ősszel a teljes költségvetést újra kellett volna írni. Ebben a formában nem tudtunk volna tovább működni, és bár dúskálni nem fogunk a javakban, de likviditási problémák nem lesznek.
Eger esete annyiban speciális, hogy a válság előtt sem rendelkeztek akkora iparűzésiadó-bevétellel, mint például Debrecen, Győr vagy Székesfehérvár. A gazdaságuk féloldalas, turistavárosként a vendéglátásra, a gasztronómiára és a történelemre vannak berendezkedve.
Ha a válság pont a turizmust ölte meg, ami békeidőben az erősségünk, akkor az egyetlen lábunkat lőtték el, másik lábra csak minimális mértékben tudunk támaszkodni, ilyen szempontból Eger duplán megsínylette az elmúlt időszakot.
Mirkóczki Ádám szerint ha a turizmus legalább az átlagos szintre vissza tud épülni, akkor egy-két év alatt kisimul a visszaesés, de ha lesznek újabb hullámok, tartós recesszióra kell berendezkedniük.
Papp László polgármester az Index kérdésére kifejtette, hogy Debrecen stabil gazdasági háttérrel rendelkezik, és bár a válság az önkormányzatokat is komoly kihívás elé állította, a beruházások átütemezésével és a kiadások csökkentésével egyensúlyban tartották a költségvetést, ezért 2021-ben hitelfelvételre sem volt szükségük.
A negatív hatások kiegyensúlyozására jelentős tartalékkal, hárommilliárd forinttal számolnak, egyébként az idei költségvetésben több mint ötvenszázalékos a beruházási ráta a Debrecen 2030 program miatt.
A kormány és az önkormányzat által a kkv-szektornak nyújtott helyi iparűzésiadóbevétel-kedvezmény miatt 2021-ben 3,7 milliárd forinttal kevesebb bevétele van a városnak, de ennyi forrás marad a helyi cégeknél
– ismertette a fideszes városvezető, hozzátéve, hogy a kormány döntése alapján Debrecen 2,925 milliárd forint általános működési támogatást kap.
Ezt azzal egészítette ki, hogy a debreceni vállalkozásokat a kormány és az önkormányzat együttesen több tíz milliárd forinttal segítette.
Papp László polgármester úgy véli: a gazdaság újraindításához működőképes helyi vállalkozásokra van szükség, ezért is fontos Debrecen számára, hogy támogassa a cégeket. 2020-ban négy új vállalat érkezett a városba, amely a helyi vállalkozásokkal együtt nyolcmilliárd forint értékű beruházást jelent.
(Borítókép: Fő tér, Szombathely. Fotó: Jászai Csaba / MTI)