A főváros vezetése a helyreállítási terv társadalmi egyeztetési folyamatába csak a terv leadását megelőző hetekben igyekezett bekapcsolódni, noha a részvételre a kormánytól korábban többször is felkérést kapott − közölte Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár.
Mint írja, Palkovics László közel egy évvel ezelőtt, 2020 nyarán levélben kérte fel Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy fogalmazza meg javaslatait, azonban a kérés válasz nélkül maradt. Később, 2020. december 14-én a Budapesti Önkormányzatok Szövetségét kérték, hogy vegyenek részt az egyeztetési folyamatban, azonban a lehetőséggel március végéig nem éltek, ellenben ezt addigra számtalan érdekképviselet, civil szervezet és önkormányzat megtette.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának március 25-i ülését követően létrejött munkacsoport szinte haladéktalanul megkezdte a munkát, az államtitkárság munkatársai pedig minden tájékoztatást és módszertani segítséget megadtak a főpolgármester kollégáinak, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez érdemi észrevételeket tudjanak tenni − áll a közleményben.
A főváros ezután megfogalmazott javaslataiban a gyakran sokmilliárdos tételeket Főpolgármester úr kollégái egy SMS átlagos hosszúságával próbálták alátámasztani. A főváros terveinek szakmai kidolgozatlansága és számszaki alátámasztottságuk teljes hiánya még a javaslatok érdemi mérlegelését is rendkívül megnehezítette
− fogalmazott Ágostházy Szabolcs, aki szerint a fővárosi önkormányzat az ország leggazdagabb helyhatósága, a magyar helyreállítási terv forrásainak közel harmadát mégis Budapesten kívánták felhasználni, nem törődve Magyarország fővároson kívüli részének igényeivel.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a főváros javaslatcsomagjának jelentős része nem illeszkedik az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének feltételrendszeréhez. Amelyek megfeleltek az uniós szabályozási keretnek, már korábban is szerepeltek a tervben – mutatott rá.
A kormány a helyreállítási tervet az egész ország érdekeire és az uniós szabályokra figyelemmel dolgozta ki, a partnerségi folyamatban érdemben részt vevő szervezetek véleményének figyelembevételével − írja Ágostházy Szabolcs, aki szerint
a kormány tervei szerint a fejlesztések egyötöde Budapesten és az agglomerációban valósul meg, illetve ezenfelül számos országos léptékű beruházás szolgálja majd a főváros fejlődését.
Kiemelte: a kormány a fővárossal való együttműködési nehézségek ellenére fenntartja azon szándékát, hogy a következő uniós költségvetési időszakban Budapest és agglomerációja fejlesztésére a hazai és az európai költségvetésből több ezer milliárd forint fejlesztési forrást biztosít.
Karácsony Gergely a közleményre reagálva közösségi oldalán tette közzé a fővárosi önkormányzat javaslatait, hogy „ne hazudhasson róluk többet a kormány”.
A kormányváltás után első dolgunk lesz a Magyarországnak szánt uniós támogatás újratárgyalása. Mert ez a pénz nem a kormányé, ez a magyar embereket és vállalkozásokat illeti meg
− emelte ki a főpolgármester, aki szerint az a vád, hogy a főváros csak „SMS hosszúságú anyagokat” küldött a kormánynak a helyreállítási alap javaslatairól, nem igaz. Bizonyításként egy fényképet is megosztott azokról a dokumentumokról, amelyek a főváros terveit tartalmazzák.
Mint írta, a munkatársai rengeteget dolgoztak a tervekkel, azonban a kormánynak „esze ágában sem volt érdemben konzultálni” az ügyben, és inkább lemondtak hárommilliárd forintról.
A mi terveink egy zöld, élhetőbb, modernebb városról szóltak. Ezzel szemben a kormány betonba és vasba önti a magyarok, köztük a budapestiek pénzét, miközben minden egyes magyar ember zsebéből kivett 350 ezer forintot, amikor lemondott a Helyreállítási Alap nagyon kedvező feltételű támogatásainak nagyobb részéről
− fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely korábban többször is nehezményezte, hogy a kormány nem vonta be az önkormányzatokat a helyreállítási terv kidolgozásába. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének állásfoglalásában hangsúlyozták, hogy ezek a konzultációk nem pótolhatók, de bármikor készen állnak a tárgyalásokra a terv kijavítása érdekében.
Karácsony Gergely egy hónappal ezelőtt „kontármunkaként” jellemezte a tervet, és Magyarország elárulásának nevezte. Szerinte a terv nem segíti elő a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági krízis felszámolását.