Gyurcsány Ferenc 15 éve, 2006. május 26-án mondta el zárt ajtók mögött az őszödi beszédét. Összeállításunkban felidézzük a beszédet, 2006 forró őszét, a volt kormányfő reakcióit. Három politikai elemzőt pedig arra kértünk, foglalják össze olvasóinknak a beszéd máig tartó hatásait.
15 évvel ezelőtt a választásokat az MSZP nyerte, amely koalíciót ajánlott az SZDSZ-nek. Gyurcsány Ferenc maradt a miniszterelnök, és rövidesen megalakult a második Gyurcsány-kormány. A választások megnyerését követően, de még a kormányalakítás előtt, az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben.
Gyurcsány Ferenc 15 éve, 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után ebben a beszédében a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. Ekkor hangzottak el az azóta már hírhedtté vált mondatok:
nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
Gyurcsány Ferenc arról is beszélt:
Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
A beszédről Őszödön két hangfelvétel készült a kormányüdülő saját hangrendszerén. Az egyik Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, a másik Butor Klára pártigazgatóhoz került. Gál J. Zoltán még aznap Vörös T. Károlynak, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének elmondta telefonon, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott.” Vörös arra kérte őt, hogy küldje át a lapnak a szöveget, de az elmaradt. Ehelyett Gál a szöveget legépeltette, elolvasás után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is olvashassa. Ennek ellenére később mégis olvasták külsősök a szöveget. A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlenek egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.
A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött. Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a Fidesz budapesti nagygyűlésének végén a rendőrség lovasrohamot vezényelt a nagygyűlésről távozó békés megemlékezők közé. Többen megsérültek. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.
Gyurcsány Ferenc 2006. szeptember 21-én miniszterelnöki interjút adott a francia Le Monde-nak. A kormányfő egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
az az érzésem, hogy a lakosság nagymértékben támogat, és úgy gondolom, hogy tíz év óta először fordul elő, hogy valakinek van bátorsága ezt kimondani. Tehát nem mondok le.
A kiszivárogtatott beszédben a miniszterelnök szerint nem konkrét ügyekre vonatkozott a hazugság kifejezés.
Ez egy drámai monológ, sok szenvedéllyel, egyoldalúsággal, túlzással a csapat felrázására. Aki azt gondolja, hogy ez bevallása annak, hogy konkrét hazugság történt, az félreérti a beszédet
– hangsúlyozta Gyurcsány. Hozzátette:
a kiszivárogtatás nyomán kialakult válság miatt nemhogy nem akar változtatni a kormányprogramon, hanem még jobban meggyőződött arról, hogy a költségvetési kiigazítások elkerülhetetlenek, és a reformok fontosak Magyarországon. A beszéd lényege ez: szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely a párt, és nem az ország érdekében kívánt cselekedni.
Tíz évvel később, 2016 szeptemberében a Népszabadság nagyinterjút közölt Gyurcsány Ferenccel. Az akkor már a Demokratikus Koalíció élén álló ellenzéki pártvezető a szocialista napilapnak arra a kérdésére, hogy tíz évvel később is úgy látja: nem kellett volna lemondania az őszödi beszéd nyilvánosságra jutásakor, azt válaszolta:
egy kormányt megbuktatni akaró puccskísérlet esetén a miniszterelnök dolga, hogy a helyén maradjon. Én hiszek abban, hogy sokkal jobb országot csináltunk annál, mint ami ma épül.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója az Index kérdésére úgy gondolt vissza a 2006-os időszakra, hogy az őszödi beszéd már a nyilvánosságra kerülése előtt átalakította a politikai napirendet.
A »Jó reggelt, Magyarország!« kiáltványban Orbán Viktorék a kiszivárgás előtt megfogalmazták, hogy hazudozás áldozatai lettünk, ezek akkor még kontextus nélküli, légből kapott vádaknak tűntek, de utólag rekonstruálva a történetet azt mutatják, hogy a Fideszben jóval korábban tudtak az ügy várható kirobbanásáról.
Ezután sokáig nem is maga a beszéd volt a téma, hanem a budapesti tüntetések és az azokra adott karhatalmi reakció. Az elemző a középtávú hatások közé sorolja, hogy Gyurcsány Ferenc erkölcsi értelemben lekerült a sakktábláról, pedig a baloldalon ő volt az a politikai szereplő, aki pariban volt Orbán Viktorral, és le is tudta győzni. Itt viszont olyan sérülést szenvedett az akkori kormányfő politikai karaktere, amit a mai napig nem lehetett reparálni.
Novák Zoltán ezek mellett azt is kiemeli, hogy Gyurcsány Ferenc csak a beszéd bizonyos szegmenseiért kért bocsánatot, sőt, inkább az igazságnarratívát próbálta dominánssá tenni.
Az emlegetett szövegrészt megelőzte egy programismertetés és nagyjából huszonöt hozzászólás a frakciótagok részéről. Leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy ez nem egy beismerő, hanem egy vádbeszéd volt a saját frakciója és a szocialista párt felé. Az elkúrtuk és a nem csináltunk semmit többes szám, de teljes kontextusban nézve inkább elkúrtátok, és nem csináltatok semmit.
Ebben az értelmezésben Gyurcsány Ferenc az erős szavakat reakcióként szánta a frakciótagok szkeptikus hozzászólásaira, és próbálta ráébreszteni a pártot a valós helyzetre. Novák Zoltán szerint a beszéd sok más mellett hozzájárult a 2010-es kétharmadhoz, és Gyurcsány Ferenc személyével a mai napig mozgósítani lehet a jobboldali szavazótábor egy részét.
A Fidesz stratégiája a jelenlegi kampányban is épít erre, de ahogy az önkormányzati választások megmutatták, az idő előrehaladtával ez egyre kevésbé működőképes. A szavazókorba lépő új generációknál a gyurcsányozásnak már nincs olyan mozgósító ereje, mint a negyven feletti generációban. A kérdés már csak az, mekkora szerepet fog játszani ez a korosztály a választásokon, lesz-e, aki el tudja vinni őket a szavazóurnákhoz.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Indexnek elmondta, hogy
nemcsak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült ekkor, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült.
A tüntetések későbbi kezelésével pedig „a rendőrség hibásnak és aránytalannak vélt intézkedései okán sokakban megingott a rendvédelmi szerv megítélése is.”
A 2006-os baloldali győzelem után egy hónappal a Fidesz–KDNP vette át a vezetést a közvélemény-kutatásokban, és azóta a legnépszerűbb pártszövetségnek számítanak, három országgyűlési választáson is kétharmados sikert aratva.
Deák Dániel szerint a beszéd és a 2006-os önkormányzati választások után Gyurcsány Ferenc politikai mozgástere meglehetősen beszűkült, legitimitás hiányában nem tudta elfogadtatni a megszorító intézkedéseket a társadalommal, és minden egyes politikai próbálkozása komoly ellenállásba ütközött.
A kormányfő viszont nem adta át a hatalmat, ezzel tovább rontotta az MSZP megítélését, majd a népszavazások és a gazdasági világválság „végleg megroppantotta a baloldalt.”
Az elemző az igazságnarratívával kapcsolatban több problémát is lát, az egyik, hogy Gyurcsány Ferenc zárt körben mondta el a beszédet, és az csak kiszivárgott, a másik, hogy
az abban elmondottak nem a »politikai elit« hazugságairól szóltak, hanem Gyurcsány Ferenc a saját maga hazugságairól rántotta le a leplet a párttársai előtt.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, akkori SZDSZ-es tisztségviselő úgy emlékezett vissza azokra a hónapokra, hogy a Fidesz vezérkara már nyár elején tudott a beszédről, ez kiderült Orbán Viktorék kommunikációjából is.
Kampányt építettek arra, hogy Gyurcsány Ferenc győzelme hazugságra épült, de a beszédet az összeomlás indulópontjának tartom csak, ebben fontosabb szerepe volt a népszavazási ügynek és a gazdasági válságnak is.
A beszéd napjának estéjén őt az egyik legjobb barátja hívta fel azzal, hogy
a főnök elmondta élete beszédét.
Horn Gábor elemzői szemmel nem tartja túl érdekesnek, és igazságbeszédnek sem az őszödit. Előfordul, hogy szűk körben csúnyábban, trágár szavakat használva próbálja valaki feltüzelni az övéit.
Az egyik fontos tanulság, hogy politikusként szűk közösségben is úgy kell kommunikálni, hogy az a nyilvánosságban is megállja a helyét. Én ezt nem látom egy nagy formátumú, önleleplező beszédnek, ami megfordította volna a gondolkodásmódot a baloldalon.
Az őszödi beszéd elhangzásának 15. évfordulóján jelent meg az Elk*rtuk című nagyjátékfilm első előzetese az Indexen. Magyarország első, valós eseményeken alapuló politikai krimije 2006 botrányokkal teli őszén játszódik. A nagyszabású forgatási munkák az elmúlt napokban befejeződtek, és a 110 perces film hamarosan látható lesz a mozikban.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2006-ban. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)