Az Index információi szerint a dunai hajókatasztrófában életüket vesztett dél-koreai turisták hozzátartozói kártérítési pert indítottak a Viking AG és a Panoráma Deck Kft ellen. Kártérítési pert indított a Hableány tulajdonosaként a Panoráma Deck is a Viking AG ellen, korábban kártérítési igényt terjesztettek elő a magyar hajó balesetben elhunyt kapitányának és matrózának hozzátartozói a munkáltatójuknál, a Panoráma Decknél, illetve a Viking hajóskapitánya ellen folyamatban lévő büntetőperben polgári jogi kártérítési igényt jelentettek be a Hableány kapitányának és matrózának hozzátartozói.
A 2019. május 29-én történt hajókatasztrófa 26 dél-koreai áldozatának több mint hetven hozzátartozója nevében 4,3 milliárd forintos kártérítési pert indított a Fővárosi Törvényszéken az Oppenheim Ügyvédi Iroda. A benyújtott keresetben az áldozatok rokonai azt kérik, hogy mondja ki a bíróság a Viking AG és a Panoráma Deck Kft. egyetemleges felelősségét, és ítéljen meg a felperesek számára átlagosan 80-90 millió forintos kártérítést. A magyar bírósági gyakorlatban példátlanul nagy összegű kártérítési perről elsőként a Magyar Nemzet adott hírt egy hónappal ezelőtt.
A polgári perben alperes két cég hajója – a Viking Sigyn és a Hableány – ütközött össze 2019. május 29-én Budapesten, a Margit hídnál.
A Magyar Nemzet értesülése szerint az Oppenheim Ügyvédi Iroda 900 oldalas keresetlevélben támasztja alá követelését. A lap az ügyben megszólaltatta az egyik alperest, a magyar hajózási társaság jogi képviselőjét, Sógor Zsoltot, aki elmondta, hogy keresetében a felperes egyetemleges felelősség megállapítását kérte, holott a tragédia ügyében folyó büntetőperben nem vizsgálják a Hableány személyzetének felelősségét.
Mint ismert, a Hableány hajó kapitánya és matróza is elhunyt a balesetben.
A héten csütörtökön tartott, Jurij C. elleni büntetőperes tárgyalás szünetében Sógor Zsolt az Indexnek megerősítette a Magyar Nemzetnek adott korábbi nyilatkozatát, miszerint a Panoráma Deck Kft. polgári kártérítési keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.
Ezenkívül a dél-koreai utazásszervező cég kétszázmillió dolláros kárigényt nyújtott be a norvég tulajdonú, svájci székhelyű Viking River Cruises (AG) cégóriásnál.
A Very Good Tours utazási iroda pár nappal a tragédiát követően bejelentette, hogy bepereli a balesetet okozó svájci sétahajó, a Viking Sigyn tulajdonosát, üzemeltetőjét vagy kapitányát, a magyar hatóság vizsgálatának eredményétől tették függővé, hogy kiket perelnek – erről a HVG adott hírt 2019. május végén.
2019 őszén arról szóltak a hírek, hogy a Hableány balesetben elhunyt kapitányának, Lombos Lászlónak a lánya benyújtott egy 35 millió forintos igényt édesapja munkáltatója felé, és Pethő János matróz családja is hasonló nagyságrendű összeget kért a cégtől.
Egy gyorssegélyt átutalt a Panoráma Deck a tragédiát követően, amiből fizetni tudták a legszükségesebb kiadásaikat.
Magyar György, Pethő János matróz hozzátartozóinak jogi képviselője elmondta, hogy ez nem kártérítés volt, hanem egy gyors segítség, az összege az általuk kért teljes kártérítés összegének egy százaléka lehet. Ez csak egy gesztusértékű segély volt a Panoráma Deck részéről. Ha majd lesz elszámolás, ezt természetesen figyelembe fogják venni. Ezen túlmenően sem a Panoráma Deck, sem a Viking, sem az érintett biztosítótársaság nem fizetett kártérítést. A Vikingnek van egy komoly biztosítótársasága, velük nem jött létre a peren kívüli megállapodás. Az ügyvéd elmondta:
Folytak egyeztetések, tárgyaltak a Viking AG jogi képviselőjével is, készek voltak a peren kívüli megegyezésre, de az ajánlatuk megalázó volt, nagyon messze attól, amit a dél-koreaiak kérnek a perben, ráadásul olyan erőszakos egyezséget akartak kötni a magyar matróz elhunyt hozzátartozóival, amit nem lehetett elfogadni. Emellett olyan hallgatási moratóriumot építettek be a megállapodásba, hogy az ügyfél soha nem mondhatta volna el az álláspontját a balesetről, és pert nem indíthatott volna senkivel szemben, követelést sem érvényesíthetett volna senkivel szemben, mert mindent átvett és lezárt volna ez a megállapodás.
Magyar György szerint végső soron azért nem jött létre peren kívüli megállapodás, mert nem vették emberszámba az ügyfelét, elfogadhatatlan volt az ajánlott összeg, a moratóriumfeltétel pedig már személyiségi jogot sérthetett volna. „Nem elég, hogy bűnt követnek el, hogy megölik az embereket, de még befognák a szájukat is az áldozatok hozzátartozóinak” – fogalmazott az ügyvéd.
Magyar György elmondta, hogy sértetti képviseletként vesznek részt a Viking hajóskapitánya elleni büntetőperben, amelyben bejelentették kárigényüket, mivel a büntetőperben is lehet polgári jogi kártérítést kérni. Ennek összegéről az ügyvéd nem kívánt a sajtóban nyilatkozni. De annyit elmondott, hogy kárigényüket igazították a dél-koreaiak polgári perben kért kártérítésének összegéhez, illetve a veronai baleset kapcsán az olasz bírósági gyakorlathoz.
Korábbi sajtóértesülések szerint a svájci székhelyű hajóstársaság és brit biztosítója arra próbálta rávenni Gulyás Krisztiánt, a Hableány elhunyt kapitánya hozzátartozóinak jogi képviselőjét, hogy a londoni Admiralitás Bíróságán indítson pert a Hableány üzemeltetője ellen. Azt azonban figyelmen kívül hagyták a külföldi felek, hogy a magyar jogászok szándékegységben végzik a dolgukat az ügyben, nem egymás ellen.
Magyar György ügyvédtől megtudtuk még azt is, hogy a biztosítótársaságok a büntetőperben azért nem vesznek részt, mert erre nincs jogosultságuk.
Ez azért fontos, mert ha a büntetőperben megállapítják a Viking kapitányának büntetőjogi felelősségét, az nyilvánvalóan kihatással lesz a Viking hajó tulajdonosa, illetve üzemeltetője ellen indított kártérítési perekre és így a vállalat biztosítótársaságára is. A polgári perbe már beléphetnek a biztosítótársaságok maguktól is, vagy a felperes behívhatja őket a perbe.
Arra a kérdésemre, hogy a kártérítési ügyekben felmerülhet-e a dunai közlekedést felügyelő hajózási hatóságon keresztül az állam felelőssége, Magyar György elmondta, hogy a balesetet követően néhány napon belül megkeresték a hatóságot, a szakmai véleményüket szerették volna megtudni, hiszen a hatóságot arra hozták létre, hogy ha ilyen baleset bekövetkezik, akkor levonhassuk a tanulságokat, de semmilyen szakmai vizsgálati eredményt nem közöltek velük. Az ügyvéd elmondta, hogy amikor sürgetik őket, azt mondják, hogy még folyamatban van a vizsgálat.
A peres eljárásban hajózási szakértők részt vesznek, ám a szakhatósági szakbizonyítást hiába kérik – és nem kapják meg.
Összegezve tehát
Mivel az Oppenheim Ügyvédi Iroda – a sajtóban megjelent hírek szerint – a hajókatasztrófa 26 dél-koreai áldozatának több mint hetven hozzátartozója nevében indította a 4,3 milliárd forintos kártérítési pert, az ügyvédi irodától egyebek mellett szerettük volna megtudni, hogy a katasztrófát túlélőket is ők képviselik-e, illetve hogy kitűzték-e már a kártérítési per első tárgyalását. Azonban az iroda elhárította kérdésünket azzal az indokolással, hogy irodájukat a hivatásrendjükre irányadó, törvényben meghatározott titoktartási kötelezettség köti a megbízásaikat érintő valamennyi információt illetően.
(Borítókép: A Hableány-baleset tárgyalása 2020. szeptember 8-án. Fotó: Isza Ferenc / Index)