A kutató elmesélte, hogy számos akadállyal kellett megküzdenie, míg eljutott oda, hogy létrehozza a koronavírus elleni vakcinát, és beszélt többek között munkájának tudományos hátteréről is a Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében. 

Karikó Katalin jelenleg a világ egyik legismertebb kutatója, hiszen évtizedes munkájának köszönhetően a koronavírus-járvány elleni vakcina kifejlesztéséhez óriási mértékben hozzájárult munkásságával. Ám a sikerig több mint negyven évet kellett várnia, hiszen már 1978-ban felfigyelt a lehetőségekre az RNS-kutatásban, amellyel azóta is foglalkozik. 

Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni 

– emlékezett vissza a kutató. 

A tudományos áttörésig hosszú idő telt el, ami tele volt buktatókkal, ám annyira hitt a magyar tudós a sikerben, hogy sosem adta fel, bár olykor meginogott.

Volt, hogy Chicagótól Buffalóig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket

– mondta nevetve, és elárulta, hogy a koronavírus megjelenése már a BioNTech cég alelnökeként érte, a módosított RNS-vakcináról pedig először 2017-ben írták, hogy működik. Így nem csoda, hogy 2018-ben a Pfizer felkereste a BioNTechet, hogy az influenza ellen RNS-vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdték a munkálatokat.

Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra 

– idézte fel a közelmúlt eseményeit Karikó Katalin, aki bevallotta, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott, mert úgy tűnt, nem lehetséges megvalósítani a kutatási elképzelésüket.

A kísérletek alatt majd tíz évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz, négy éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán. Öt módosítást tudtunk megcsinálni, szurkoltunk, hogy ezek között legyen az, ami hatásos. Végül egy módosítással olyan RNS-t tudtunk csinálni, amellyel terápiás fehérjét lehetett volna kódolni. El se akartuk hinni, hogy ilyen létezik 

– osztotta meg a BioNTech cég alelnöke, aki kifejtette, hogy folytatja az mRNS-kutatást a járvány lecsengése után is, ebben látja a gyógyítás jövőjét.