Hazánkban európai szinten is rendkívül szigorú szabályozással gyakorlatilag lehetetlenné tették új szélerőművek építését. A szakértő lát alkalmas területeket, de a kormány inkább a napenergia mellett tette le a voksát.
A szélenergia és az ezt kiaknázó kapacitások a fejlett világban az összes többit meghaladó mértékben növekedtek, a második helyen a napenergia áll – kezdte az Indexnek Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője, akit arra is megkértünk, hogy ismertesse a szélerőművek három-három legfőbb előnyét és hátrányát.
Az előnyök közé sorolta, hogy
A hátrányok között említette, hogy
Munkácsy Béla a szélerősségtől függő potenciális teljesítményingadozást nem a szélerőművek, hanem az energiarendszer problémái közé sorolja, de
ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ha nem fúj a szél, akkor elmegy az áram. Dániában ezt jól menedzselik, az ingadozást ki lehet egyenlíteni gyors reagálású kapacitással és valamilyen szinten tárolással is.
Magyarországon 2000-ben épült az első szélturbina Inota mellett, ma összesen 324,9 MW-kapacitás van üzemben, ez a teljes hazai villamosenergia-termelő kapacitás 3,8 százaléka. 2011 óta nem helyeztek üzembe új turbinákat. Munkácsy Béla hangsúlyozza, hogy
a szélerőműveink kihasználtsága meghaladja az európai átlagot, nem is túl öregek a turbinák, és a lehető legideálisabb helyekre lettek telepítve, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetnének ennél sokkal nagyobb kapacitásaink is, a meteorológiai viszonyainkban bőven van potenciál.
Ezzel pedig el is érkeztünk a szabályozási kérdéshez, ami Magyarországon rendkívül szigorú. A lakott területektől számított 12 ezer méteren belül nem telepíthetnek szélerőművet, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az engedélyek kiadását.
Jellemzően ötszáz és ezer méter között szokott lenni a védőzóna Európában, ebből az aspektusból vizsgálva a kontinensen Magyarországon a legszigorúbb a szabályozás.
A kutatásaik azt mutatják, hogy figyelembe véve minden egyéb korlátot, ha az európai szabályokat alkalmaznánk itthon is, az ország hat-nyolc százalékán lehetne működtetni szélerőműveket. Ez első ránézésre nem tűnik soknak, de elképesztő, akár 60-80 ezer MW kapacitást jelentene, viszont a műszaki potenciál csak egy elméleti érték.
Munkácsy Béla azt is leszögezte, hogy optimális energiamixben kell gondolkodni, ennek fontos eleme a szélenergia, a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia is. A kiegyensúlyozott energiaportfólió létrehozásához megvannak az adottságaink. Számításaik szerint a szélenergiát tekintve 8000 MW beépített teljesítmény lenne a reális cél, más országok tapasztalata alapján ezt a rendszerirányítás szempontjából is lehetne kezelni, ha lenne rá akarat.
Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, miért nem támogatja a kormány a szélerőmű-telepítést. Válaszukat azzal kezdték, hogy a magyar árampiac az európai piacnak, különösen a közép-európai villamosenergia-piacnak a része, és nagyon jó összeköttetésekkel rendelkezik.
Megállapítható, hogy régiós szinten kiegyensúlyozott portfólióba illeszkedik az, hogy Magyarország leginkább a napenergia támogatását ösztönzi
– írják, hozzátéve, hogy a térségben Lengyelország, Románia és Szerbia is a szélenergia-potenciál fejlesztését helyezi előtérbe, míg a Balkánon inkább vízi erőműveket találunk.
Magyarország - a többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan - a megújuló energiaforrások támogatására szűkkörűen rendelkezésre álló támogatási forrásokat azokra a területekre koncentrálja, amelyek terén a legjobb adottságokkal rendelkezik. Hazánkban a napenergia, a biomassza és a geotermikus energiaforrásaink hasznosítása lehetnek.
A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát hazánk 2030-ra legalább 21 százalékra növelje. A KSH adatai szerint ez 2019-ben tíz százalék volt. A villamosenergia-szektor zöldítésének központi elemeként a napelemes kapacitások bővítését jelölték meg.
(Borítókép: Szélgenerátorok a bőnyi szélerőműparkban. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)