Azt atv.hu-nak nyilatkozó Péterfalvi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában Lengyelországban létezik nyilvános lista a pedofil és szexuális bűnelkövetőkről, de a lengyel szabályozást még azt megelőzően vezették be, hogy megszülettek volna a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) alapelvi rendelkezései.

A lengyel igazságügyi tárca honlapján a többszintű adatbázisban nyilvánosan csak a súlyosabb bűncselekmények miatt elítéltek adatai és a fényképük érhető el.

Péterfalvi Attila azt tartaná helyesnek, ha a kormánypárti javaslat úgy fogalmazna:

Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha az olyan nagykorú személy, aki 18. életévét be nem töltött személy hozzátartozója, vagy nevelését, felügyeletét, gondozását látja el.

Ez alapján a szülőknek lesz joguk az adatot lekérni, nincs azonban konkrét definíció arra, hogy ki számít – a jelenlegi javaslat alapján – „gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személynek”.

A pontosításokkal kapcsolatban a NAIH elnöke arról is beszélt: meg kellene az okot is jelölni arra vonatkozóan, hogy miért szükséges a nyilvántartáshoz való hozzáférés, amikor arról van szó, hogy az adatigénylés a gyermekek elleni bűncselekmények megelőzéséhez „feltehetően szükséges”.

Péterfalvi Attila szerint a jogalkotónak pontosan definiálnia kellene azt is, hogy mit jelent a folyamatban „a harmadik személy”, illetve „a terjesztés”. Vagyis hogy az adatigényléssel megszerzett információt az ahhoz hozzáférő személy – adott esetben a szülő – továbbadhatja-e a nagyszülőknek vagy például egy társasházban a lakóközösségnek, illetve egy iskolai közösségnek. Az is felvethető, hogy ez terjesztésnek számít-e – mondta a NAIH-elnök az atv.hu-nak.

Továbbá kiemelte az informatikai adatbiztonság fontosságát is. Péterfalvi Attila arra figyelmeztetett: a hatályos bűnügyi nyilvántartás speciális adatokat, információkat tartalmaz, és ha nyilvános lesz a pedofil-nyilvántartás, azzal a hatóság egy „kiskaput” nyit meg.

Arra azonban a jogalkotónak tekintettel kell lennie, hogy a magyar törvényi szabályozás megfeleljen az uniós jognak – fogalmazott az atv.hu-nak.

Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella május 25-én este nyújtotta be a pedofil-bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslatban szerepel egy kereshető pedofil-nyilvántartás létrehozása, gyermekpornográfia készítése esetére pedig szigorodik a Btk. vonatkozó passzusa, emelkedik a büntetési tétel, és új, minősített eseteket is bevezetnek.

A jogszabály célja a gyermekek minél szélesebb körű védelme a pedofil bűnözőkkel szemben, ami jelenti egyrészt a pedofil-bűncselekményekre vonatkozó szankciók szigorítását, másrészt az ilyen típusú bűncselekmények megelőzésére szolgáló eszközrendszer kiszélesítését

– jelentette ki a törvénycsomag megalkotásának céljáról Kocsis Máté a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Ugyanakkor szerinte ez csak az egyik oldala a feladatnak, maradt még tennivaló az áldozatsegítést illetően, de az nem a büntetőjog része.

A pedofil-nyilvántartásról elmondta: a szülőknek, hozzátartozóknak és a gyermek felügyeletét ellátóknak ad majd lehetőséget, hogy megnézzék, van-e a gyermek közelében pedofil. Ha valaki esetében felmerül a gyanú, ellenőrizhető lesz az ügyfélkapun keresztül.

Az illető nevét beütve látható lesz a bűnügyi nyilvántartás vonatkozó része abban az esetben, ha a múltban valóban követett el pedofil-bűncselekményt az a személy, akire rákerestek. Megjelenik majd az elkövető arca, településszintű lakcíme és a korábban elkövetett bűncselekmény egyes adatai – ismertette a Fidesz frakcióvezetője.