A büntetőperben sértetti képviselőként vesznek részt, de a kártérítési fenyegetettség ott lebeg a Panoráma Deck felett is. Gondot jelenthet ez a hajózási cég számára?

Sógor Zsolt: Ettől nem tartunk egyáltalán, mert felelősségi szinten próbálnak  perelni minket. Ezért a balesetért mi nem vagyunk felelősek, tehát nem lesz olyan bíróság, ami ezt kimondja, mert a tényekhez ragaszkodni kell. Objektív felelősségünk van, mégpedig abból szempontból, hogy fuvarozók vagyunk. Minden fuvarozó felel, méghozzá felelősségre való tekintet nélkül azokért, akiket fuvaroz, vagy az árukért is, amiket fuvaroz. De lehetőség van a jogellenes károkozót perbe vonni. Ez meg is történt, mi is bepereltük a Vikinget.

Hogy látták az eddigi bizonyítási eljárás során, mennyire megalapozott a vád?

Sógor Zsolt: Teljesen alátámasztott és megalapozott, nem látok benne semmi problémát, ez egy egyszerűen megítélhető ügy. Közlekedési balesetekkel gyakran foglalkozunk, vízi közlekedési balesettel – hála istennek – kevésbé, de azt kell hogy mondjam, ez az ügy nagyon egyszerű. Annyi történt, hogy egy nagy hajót vezető kapitány nem tanúsított kellő figyelmet, és egyszerűen eltiporta a másik hajót. A két hajó méretben nagyban különbözött, a Hableány se volt kicsi, mindig kis hajónak nevezik, de ez egy A kategóriás nagy hajó volt: 27 méter hosszú és 50 tonna súlyú. Tehát nem egy láthatatlan dolog volt a Dunán. A Viking Sigyn 137 méter hosszú, 5000 tonnás hajó, tehát elég nagy volt a különbség.

A laikus azt gondolná, hogy a kisebbik hajó könnyebben tud fordulni, a Hableány kapitánya nem látta a szállodahajót, nem tudta volna ő elkerülni az ütközést?

Sógor Zsolt: Nem fordul könnyebben. A jóval kisebb hajónak, a Hableánynak sokkal rosszabb volt a manőverező képessége, mint a Vikingnek. A Vikinggel bármit meg lehetett tenni, a Vikinget meg lehet állítani. Az látszik is felvételeken, hogy erről a sebességről, amivel ment – kb. 12 km/óra sebességgel –, 30-40 méteren belül meg lehetett állítani. Látszik a képen, amikor úgynevezett stop manővert hajt végre a kapitány, hogy hajó szinte megtorpan. És nem is megy ki a képből sem, amikor megáll. Tehát látjuk a képen az ütközést, és látjuk, amikor megáll, tehát a gyakorlatban is látható, hogy megállítható. A Hableányt nem volt ilyen egyszerű megállítani. A fordulást mindig úgy képzeljük a Hableány esetében, hogy ha belehúzunk egy kicsit a kormányba, mint amikor autót vezetünk, akkor elfordul az autó, de a hajónál nem így van. A hajónak a forgáspontja középen van, tehát egészen másképpen fordul el. Ez azt jelenti, hogy amikor elkezd fordulni, ha hirtelen mozdulatot végez, akkor a fara közelebb kerül ahhoz, ami hátul van. Itt nem volt olyan hirtelen mozdulat, de több mint 10 fokos szögben jobbra állta kormány, ezt már a helyszínelésnél láttuk a Hableányon. Ez azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban a Hableány kapitánya észlelhette, hogy a Vikinget kvázi nem vezeti senki, hogy a Viking kapitánya egyszerűen nem látja őt, ez egy extrém helyzet, ilyenre az ember nem is számít. Ez a hajó 1947 óta volt vízen.

A hajótársaság, a Panoráma Deck a két elhunyt dolgozójának, a kapitánynak és a matróznak a családját mennyire segítette a tragédiát követően?

Sógor Zsolt: Jó pár millió forintot fizettünk nekik segélyként. Ezeket az összegeket, amiket kifizettünk kártérítésként vagy sérelemdíjként, behajtjuk majd – magyarosan szólva – a károkozón. A mi anyagi lehetőségeink is azonnal bekorlátozódtak, amikor komoly piacvesztés következett be, ami 50 százalékos forgalomcsökkenéssel járt. A tragédiát követően az ázsiaiak nem hajóztak többé a Dunán, és ez nemcsak a Panoráma Deck hajóit érintette, hanem a teljes dunai sétahajózási üzletágat a víz alá nyomta. Utána jött a pandémia, ami a kegyelemdöfés volt.

Önök a cégük egyik, több évtizedes dunai hajózási tapasztalattal rendelkező hajóskapitányát kérték tanúként meghallgatni, aki szakértőként szólalt meg a meghallgatása során, opponálva néhány ponton a védelem álláspontja mellett a perben részt vevő hajózási szakértők véleményét is.

Borbély Zoltán: Alapvetően nem vitattuk a nautikai szakértői véleményt. De azért vannak fontos kérdések, amiket tisztázni kell. Például azt, hogy a radarfelvételen látszik, hogy van egy 10 fokos szögeltérés jobbra a kormányban a Viking részéről. Ez azért fontos, mert a szakértő azt mondta, a 10 fok azt jelenti, hogy gyakorlatilag párhuzamos, mi pedig azt gondoljuk, hogy ha 10 fokos eltérés van, az nem párhuzamos. És ha ez a 10 fok nem jobbra, hanem balra van, az befolyásolhatta volna az ütközést vagy annak az elkerülését. Ha akár csak egy kis kormánymozdulat is történt volna a rendkívül érzékeny kormányrendszerű Vikingnél, akkor lehet, hogy a baleset elkerülhető lett volna. Az iratokból egyértelműen kiderül, hogy a kapitány nem észlelte a Hableányt.

A másik fontos kérdés az időjárási viszonyok. A vádlott azzal védekezett, hogy korlátozott látási viszonyok voltak. Ez nem igaz, hiszen látható a felvételeken, hogy az 1,8 kilométerre lévő Lánchíd látszik a Margit hídtól, tehát 1,8 kilométerre lehetett látni szabad szemmel is, radarral is. A mi legfontosabb felvetésünk azonban az volt, hogy a Vikingen korszerű berendezések vannak, hogy ezek működtek-e vagy sem, arra nem tettek megállapítást a szakértők. Látták a kamerát, de nincs szó olyan adatokról, amelyeket a kameraberendezések archiválták volna.

A szakértők azt állapították meg, hogy mind szabad szemmel, mind radaron látható volt a Hableány. További berendezéseket nem vizsgáltak.

Az én álláspontom az, hogy ezeket a további berendezéseket is vizsgálni kell. Mégpedig azért, mert ha egy hajón vannak ilyen, észlelést segítő eszközök, mint az infrakamera, vagy olyan rendszerek, mint például a VTS (Vessel Traffic System) hajóforgalmi rendszer, amelyek gyakorlatilag a tereptárgyakat még szelektálni is tudják. Úgy is be lehet őket állítani, hogy lehet látni, mely hajók haladnak, melyek állnak.

A 10 fokos kormányszögeltérés látható a szakvéleményben. Szerintünk ennek lehet jelentősége, mert az volt a kérdés, ki fordult ki elé.

Ezek szerint a szakértők nem döntötték el, hogy melyik hajó fordult a másik elé?

Borbély Zoltán: A szakértői vélemény egyértelmű a tekintetben, hogy ki a felelős a balesetért, egyértelműen eldöntötte, hogy melyik volt az előző és a megelőzött jármű, vagyis kimondta, hogy a Hableány volt a megelőzött jármű.

A hajónak jelzést kell adni, hogy előzni szeretne, és akkor jön a válaszjelzés, hogy lehetséges az előzés, vagy nem szabad, nem lehet megelőzni. De ilyen jelzés nem volt. Ilyen válaszreakciót a Hableány kapitánya nem tudott adni, mert nem volt ilyen jelzés, ilyen felkérés.

Tehát nagyon fontos kérdés, hogy korlátozottak voltak-e a látási viszonyok, a kormányszög mekkora volt, illetve hogy le kellett-e engednie a Viking kapitányának a kormányállást. Ez az észlelés miatt fontos. Simán elfért volna a híd alatt a kormányállás. Volt egy csomó modern berendezés, amiket ha használnak, akkor a baleset elkerülhető lett volna. A mi álláspontunk abban különbözik a bírósági szakértők álláspontjától, hogy ha vannak ilyen eszközök a hajón, akkor azokat használni kell. Még akkor is, ha azok az eszközök nem kötelezőek. A Vikingen volt infrakamera, ez látszik a felvételeken, fontos tényező, hogy működött-e. Az éjjellátó kamerával tíz-tizenöt méterre az embereket is lehet látni a vízben, ami segíthet a mentésben is. Ezért kérdés, hogy ha volt, és nem működött, miért nem működött, illetve ha működött, akkor hol vannak a felvételek. Ez még akkor is fontos kérdés, ha nem kötelező az infrakamera használata.

(Borítókép: A Hableány roncsa 2020. május 29-én. Fotó: Olvasói fotó / Index)