2006 óta nem rendeztek Magyarországon miniszterelnök-jelölti vitát, akkor Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc csapott össze. A hatpárti ellenzék megpróbálkozhat a hagyomány újjáélesztésével az előválasztáson, de azt továbbra sem lehet borítékolni, hogy a kormányfő elfogadja a kihívást.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, egyben országgyűlésiképviselő-jelölt arról beszélt az Index Kibeszélő című műsorában, hogy
a vita jó dolog, a vita a demokratikus politika része. Sőt, azt is mondanám, hogy vita nélkül nincs demokrácia.
Kérdésünkre, hogy akkor Orbán Viktor 2006 óta miért nem vállal miniszterelnök-jelölti vitát, azt válaszolta, hogy
vitáról akkor lehet szó, ha teljesen világosan egyetlenegy kihívó van. Ez a helyzet még sosem állt elő.
Ezt azzal egészítette ki, hogy már réges-régen nem állnak fenn azok az alapfeltételek, amelyek a választópolgárok számára hasznossá tennék a műfajt.
Bár az ilyen csörtéknek híján van a magyar közélet, alacsonyabb szinteken találkozhatunk vitákkal, legutóbb Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és kormányfőjelöltje, valamint Orbán Balázs államtitkár ütköztették érveiket az egyetemi struktúraváltás kérdésében.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal kezdte az Indexnek, hogy az időzítés miatt is nagy jelentősége van a miniszterelnök-jelölti vitáknak.
Az utolsó pillanatban szokták ezeket tartani, és az, aki egy kiélezett helyzetben jobban jön ki a vitából, a választást is megnyerheti a bizonytalan szavazók segítségével. Egy ilyen vita segíti az eligazodást, és utolsó impulzust ad a választónak.
Mráz Ágoston Sámuel szerint nehéz általános értelemben meghatározni, hogy mekkora jelentősége van egy miniszterelnök-jelölti vitának, sokkal inkább helyzetfüggő, hogy végül milyen hatása lesz egy-egy összecsapásnak.
A Nézőpont Intézet vezetője azt is hozzátette, hogy
a vita utólagos értelmezése és a győztesről szóló diskurzus is lényeges lehet.
Magyarországon utoljára 2006-ban volt miniszterelnök-jelölti vita, akkor Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc álltak egymással szemben a kamerák előtt. Ezt követően baloldali győzelem született a választáson, és a politikai emlékezetben úgy maradt meg, hogy Gyurcsány Ferenc a vitán is felülkerekedett a Fidesz jelöltjén.
Talán azért gondoljuk így, mert végül Gyurcsányék győztek a választáson, de valójában nehéz eldönteni, hogy ki nyerte a vitát – mondja Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a 2006-os vita azt mutatta meg, hogy a műfaj nem képes
a viszonylag nagymértékű és több területre kiterjedő politikai csúsztatás beazonosítására és leleplezésére, ezért történt egy kiábrándulás a műfajból, és ezért korlátozott a használhatósága.
Horn Gábor ezt a kérdést úgy látja, hogy a magyar választópolgárok vannak annyira felnőttek, hogy eldöntsék, igaz-e, amit hallanak, a vitapartnernek pedig van lehetősége rámutatni ellenfele csúsztatására, ráadásul a politikusok egyébként is bármikor hazudhatnak, ezen a vonalon haladva pedig meg lehetne kérdőjelezni magát a parlamentáris demokráciát is.
Horn Gábor kifejtette, hogy Orbán Viktor a saját szempontjából bölcsen, de a választások és a politikai kultúra oldaláról közelítve helytelenül döntött úgy, hogy nem vállal miniszterelnök-jelölti vitákat. 2006-ban a csörtéjük hozzájárult Gyurcsány Ferenc győzelméhez, de itt nemcsak az a kérdés, hogy ki nyeri a vitát, hanem az is, ki nyújt jobb teljesítményt annál, mint amit vártak tőle, ezzel erősítve a saját rátermettségét a választók irányába.
Az elmúlt három választással szemben a hatpárti ellenzék az előválasztáson győztes közös miniszterelnök-jelöltet fogja támogatni, és bár több kisebb alakulatnak is lehet kormányfőjelöltje, a fókusz Orbán Viktoron és első számú kihívóján lesz. A verseny rendkívül kiélezett, valamennyi közvélemény-kutatásban szinte fej fej mellett áll a két nagy tömb.
A Republikon vezetője hangsúlyozta, hogy az előválasztás győztese erős legitimációval fog rendelkezni, nagy felhatalmazással maga mögött, ezért ha Orbán Viktor nem vállalja vele a vitát, olyan értelmezést is kaphat a döntés, hogy elmenekül a megmérettetés elől.
Ezt alaposan át kell gondolnia a miniszterelnöknek, és a saját személyes döntése lesz, hogy vállalja-e.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kár abban reménykedni, hogy 2022-ben lesz miniszterelnök-jelölti vita, de Horn Gábor ennek most több esélyt ad, mint 2018-ban.
Magyarországon ez a műfaj lejáratódott, a Fidesznek többszörösen negatív tapasztalatai vannak erről. Mindaddig, amíg egy ilyen vita nem többletinformációt nyújt, hanem megtévesztési lehetőséget tartalmaz, vélhetően nem lesz ilyen. A vitáról szóló vita azonban biztosra vehető 2022 tavaszáig, ez az ellenzék régóta fejlesztett politikai terméke
– érvel a Nézőpont elemzője.
Az ellenzéki Országos Előválasztási Bizottság már bejelentette, hogy szorgalmazzák és a jövőben segíteni fogják a viták megrendezését, ezért a hat párt közös szabályzatot alkot. Az előválasztási jelölti vitákat 2021. július 26. és 2021. október 10. között fogják megrendezni.
(Borítókép: Orbán Viktor sajtótájékoztatója 2020. június 12-én Budapesten. Fotó: Huszti István / Index)