Európa egyik legrégebbi alapítású közlekedési múzeuma a budapesti, több mint 120 éve gyarapodó gyűjteményének jelentős részét azonban korábbi, városligeti kiállítóhelyén helyhiány miatt nem tudta bemutatni a látogatóknak, az utóbbi évtizedek meghatározó járművei közül pedig több is hiányzott a gyűjteményből.

A múzeum küldetésének tartja a hazai autóbusz- és vasúti járműgyártás nemzetközileg is jól ismert produktumainak, például az Ikarus- vagy a Ganz-gyárak örökségének megmentését. 2016-ig azonban egyetlen Ikarus 556-ost leszámítva nyoma sem volt ezeknek a legendás járműveknek a kollekcióban. Az intézmény az elmúlt öt évben önerőből, magánszemélyekkel és a közlekedési társaságokkal összefogva gyűjtött be több magyar gyártású autóbuszt és trolibuszt, egyebek között egy Ikarus 260-ast, egy 415-öst, egy E94G-t, valamint egy farmotoros Ikarus 66-ost. Mivel számos hazai jármű selejtezése éppen napjainkban zajlik, a további példányok megmentése is egyre sürgetőbb.

A múzeum villamosgyűjteményébe 2018-ban több mint 30 év után először sikerült újabb járművet beszerezni, a vidéki villamosközlekedés elmúlt évtizedeit jelképező Bengáli becenevű házi csuklóst, amely attól házi, hogy a BKV elődjénél, a Fővárosi Villamos Vasútnál építették össze. Ennek restaurálása azonban eddig forrás hiányában nem kezdődhetett meg.

Közben a múzeum az új állandó kiállítására készülve nemrég restaurálta a híres Nesselsdorfer autót, amely nemzetközi szinten is kivételes ritkaságnak számít, ugyanakkor a személygépjárművek közül így is sok olyan típus hiányzik, amely egykor meghatározta az utcaképet.

A vasúti gyűjtemény olyan értékes elemeket tartalmaz, mint a sebességrekorder 242-es és a legendás 424-es gőzmozdonyok, amelyeket a nagyközönség is megtekinthet a múzeum nyáron megnyíló időszaki kiállításában, a leendő új Közlekedési Múzeum helyszínén, az egykori Északi Járműjavítóban. Ugyanakkor egy sor értékes vasúti jármű pusztul méltatlan állapotban különböző helyeken, a többi között a közvélemény előtt is ismert, beomlott tetejű istvántelki csarnokban. Számos régi, értékes vasúti jármű megmentését a következő évekre biztosított forrás segítségével szintén prioritásként kezeli a múzeum. Emellett itt is jelentős gyűjteménybővítés indul meg, megmentve a hazai vasútvonalakon közlekedő meghatározó, főként magyar gyártású járművek közül egy-egy példányt. A kormány által jóváhagyott forrás segítségével a vidéki vasútállomásokon álló, múzeumi gyűjteménybe tartozó szobormozdonyok megújítása is lehetségessé válik.

A nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megmentéséről szóló kormányhatározat kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, e szerint 2026-ig éves bontásban összesen 6,674 milliárd forintos támogatást kap a múzeum. 

Soha korábban nem volt ilyen átfogó és nagyszabású értékmentő program a magyar közlekedéstörténeti emlékek megőrzésében, mint amiről a kormány most döntést hozott

– mondta el Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója, aki szerint a támogatás korábban soha nem látott méretű gyűjteményfejlesztési program megvalósítására ad lehetőséget. Ennek része a múzeum raktározási kapacitásainak és restaurátor-műhelyeinek fejlesztése is.

A tervek szerint a bővített és megújított gyűjteményt 2026-tól nézhetik meg a látogatók az egykori Északi Járműjavító területén felépülő új Közlekedési Múzeumban. A beruházás engedélyezési dokumentumai jelenleg is készülnek, a kiviteli terveket a jövő év második felére ígérik, és ha azokról megszületik a támogató döntés, az építési munkák már 2023-tól megindulhatnak. Persze addig sem maradnak programok nélkül a közlekedésbarátok: hol virtuális kiállítás keretében (például a 125 éves kisföldalattiról), hol a múzeum valamelyik filiáléjában láthatnak izgalmas újdonságokat, most, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások oldása ezt már megengedi.

Legutóbb Fiume – Kapu a nagyvilágra címmel nyílt kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek abba, hogyan vált Európa 10. legnagyobb kikötőjévé a ma Rijeka néven ismert egykori magyar határváros. 

Fiume Magyarország egyetlen tengeri kikötője volt, amelynek rakpartjai mentén a magyar külkereskedelem mintegy tíz százaléka bonyolódott le, többek közt brazil kávét hoztak, magyar lisztet, vagy éppen a Ganz gyártmányait vitték a hatalmas gőzhajók évtizedeken át. Az egykor sokszínű, sok nemzetiség által lakott város fejlődése igazi közép-európai sikertörténet. Ezt a közös örökséget kutatva és feldolgozva a tárlatot jövőre Horvátországban is bemutatjuk

– mondta el Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgató-helyettese, a kiállítás egyik kurátora, aki szerint a mostani megnyitót csaknem egyévnyi előkészítő munka előzte meg, amiben hazai magángyűjtők és intézményi közreműködők mellett rijekai múzeumi kollégák is részt vettek.

A tárlaton számos frissen restaurált kiállítási tárgy látható, a kiállított hajómodellek között van több mint 100 éves is, amelyet még az egykori hajós cég ajándékozott a Közlekedési Múzeumnak. A kiállítás egyik attrakciója az Adria Tengerhajózási Részvénytársaság eredeti lobogója, amelyből mindössze két példány maradt fenn, a másik a greenwichi National Maritime Museumban található. 

(Borítókép:  326.267-es gőzmozdony Istvántelken. Fotó:  Közlekedési Múzeum)