Jelenleg általános mezőgazdasági besorolású gyepövezet, de hamarosan beépíthetővé válik Csopak Balatonfüred felé eső, mintegy 5 hektár körüli part menti része. A területen szürke marhák legelnek, kiváló panorámával rendelkezik, amit az erre közlekedő kerékpárosok is rendre megállnak megcsodálni. Jelenlegi, természetközeli állapota azonban a helyi civilek szerint megváltozhat.
A Nők a Balatonért Egyesület közleményt adott ki, melyben újra tiltakozik a Kerekedi-öböl beépítése ellen.
Tavaly nyáron a csopaki önkormányzat módosítani akarta a település építési szabályzatát egy beruházó érdekében, aki nagyarányú beépítést tervezett az öbölben, annak ellenére, hogy a terület természetvédelmi oltalom alatt áll.
Azt kifogásolják, hogy véleményük kikérése nélkül akarja a település vezetése az építési szabályzatot módosítani, a járványhelyzet miatti különleges szabályokra hivatkozva, miközben ők legalább egy közmeghallgatást szerettek volna elérni. A civilek szerint Csopak önkormányzata már tavaly júniusban át akarta minősíteni a területet, ám akkor az eljárás hivatalosan meg se kezdődött, mert a Veszprémi Kormányhivatal tájékoztatta a polgármestert, hogy semmiféle átminősítést nem támogatnak.
A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park kezelésében van a szóban forgó ingatlan melletti terület, mely jelenleg is Natura 2000-es védettséget élvez, így érthető, ha a hatóság sem lelkesedik az átminősítésért – mondja lapunknak Szauer Rózsa, az egyesület elnöke. Tavaly nyáron még rekreációs központ építéséről szóltak a hírek, ezt is támogatta a helyi képviselő-testület, de a nagy közfelháborodásra, úgy tűnt, elállnak az átsorolástól. Mára új terv született, e szerint szőlőterületre módosítanák a besorolást, miközben az egyesület természetvédelmi és tájképvédelmi besorolásért lobbizik a nemzeti parknál.
Szauer Rózsa a szőlőövezet-koncepciót azzal magyarázza, hogy ekkora (5 hektár körüli) terület esetében ez a szőlős már befektetői szempontból is rentábilis méretben válik beépíthetővé. Csopak település rendezési szabályozása szerint az átsorolás után „szőlőtermesztés, továbbá szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint
A TULAJDONOS SZÁMÁRA SZOLGÁLÓ LAKÓÉPÜLet ÉS BORTURIZMUST SZOLGÁLÓ EGYÉB SZÁLLÁSHELYÉPÜLETEK KIALAKÍTÁSA” VÁLIK LEHETŐVÉ,
két hektárnál nagyobb telek esetén maximum 800 négyzetméteren. Ez adott esetben lehet 8 darab 100 négyzetméteres kocka – magyarázza az egyesület elnöke.
Nem lehet kérdés, hogy miért támogatja a szőlőterületté átsorolást egy bortermelő vidék – mondja Ambrus Tibor polgármester. Ez most egy parlagon hagyott terület, szerinte a szőlőben az állatvilág is otthonosabban érzi magát. Azt is hozzáteszi, hogy ez nem egy természetvédelmi terület. Nem tagadva a beépítés lehetőségét, arra az előírásra hívja fel a figyelmet, mely 2 hektáronként 80 százalékos szőlőbeültetést követel meg. Az önkormányzat nem is határozta meg a fennmaradó rész beépíthetőségi arányszámát, szavai szerint ezt majd más hatóságok teszik meg. Ha az említett területen különböző tulajdonosok lesznek, az a polgármester számára annak garanciája, hogy hosszú távon nem vásárolják fel a Kerekedi-öblöt, és nem lesznek olyan beruházások, mint amilyentől pont a Nők a Balatonért Egyesület tart. Az átsorolás előtt kötelező lakossági fórumot összehívni, és erre Ambrus Tibor ígéretet is tett. Most azonban még nem tart itt az ügy, a településtervezők által elkészített koncepció kapcsán egyelőre az illetékes hatóságok állásfoglalására és jóváhagyására vár Csopak önkormányzata.
Ha nem támogattuk volna eddig is a borturizmust, akkor most nem lenne Söptei pincészet, nem lenne Petrányi pincénk, Jásdi pincénk, Szent Donát pincénk – ezek Csopak emblematikus pincéi. Én azt is el tudom képzelni, hogy itt is kialakul majd egy pince.
Itt egyébként már a tsz-időkben is szőlő volt, akkor a vegyszerek használata miatt szüntették meg a Balaton-parton a termesztést.
A Nők a Balatonért Egyesületmár idén januárban levelet írt aBalaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának, kérve,hogy a hatáskörébe tartozó lehetőségei szerint segítse a Kerekedi-öböl egészérevonatkozó természetvédelmi és tájképvédelmi szempontok kiterjesztését. Az önkormányzat összes képviselőjét is megkeresték, de választ egyiküktől sem kaptak.Mivel az önkormányzat újra kezdeményezte a terület átsorolását a fenti lehetőségek előtt utat nyitva, akkor „mi is újrakezdjük a tiltakozást” – olvasható közleményükben.
A Nők a Balatonért Egyesület a terület megvédése érdekében mielőbbi közmeghallgatást követel.