A Budavári Siklónak két születésnapja van: tavaly március 2-án 150 éves fennállását ünnepelte, most június 4-én pedig újjászületésének 35. évfordulóját. A korábban Budai Hegypálya néven megépült felvonó ugyanis a második világháborúban olyan súlyosan megrongálódott, hogy üzemeltetése egészen az 1985-ös rekonstrukcióig szünetelt, az utasok pedig csak 1986. június 4-én vehették ismét birtokba.

Az eredetileg gőzüzemű járművet gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére, Wohlfahrt Henrik tervei alapján 1868 és 1870 között építették, és a világ második ilyen jellegű közlekedési eszközeként adták át. A gépház a Clark Ádám téri alsó végállomáson volt. A háborús bombatalálat után 1948-49-ben elbontott hajdani pálya helyreállítására vagy pótlására több elképzelés is született, még „Sikló Bizottság” is alakult, ám a megvalósítás majdnem két évtizedre elhalt, mígnem az egyik terv kivitelezését a BKV-ra bízták.

A felújítás során végül nem az eredeti gőzüzemű meghajtást állították vissza, a szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a a Szent György téri felső végállomás alatti gépteremből. Ide került át az alsó gépházból a vonóberendezés és annak csaknem 3 méter átmérőjű hajtótárcsája is. 

A sikló normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű, pályájának hosszúsága 95 méter, az alsó és felső állomása közötti szintkülönbség pedig 50 méter. Az egyenként 24 fő befogadására alkalmas, egyenáramú villanymotor hajtotta két kocsi – a Margit és a Gellért – ingajelleggel van összekötve, vagyis miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. A balesetek kiküszöbölésére automatikus biztonsági berendezést építettek be, amely beavatkozik, ha a rendszer túllépi a megengedett sebességet. A jelenlegi szerkezet másodpercenként 3 méteres sebességűre lett kiépítve, de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették, hogy minél hosszabb ideig gyönyörködhessenek a panorámában.

Az újraindulás után, 1986-ban csaknem 825 ezren utaztak rajta fél év alatt, vagyis hamar ugyanolyan népszerű lett, mint fénykorában, amikor még közforgalmi célokat szolgált. Funkciója mára a XIX. századihoz képest jelentősen megváltozott, elsősorban turisztikai igényeket elégít ki. 2018-ban és 2019-ben jóval több mint 1 millió utast szállított évente, a pandémia azonban Margitot és Gellértet is leállásra kényszerítette. A BKV most abban bízik, hogy a külföldi és hazai turizmus fellendülésével idén legalább a 35 évvel ezelőtti utasszámot megközelíthetik.

Az évforduló alkalmából ma hosszított nyitvatartással, este 11-ig közlekedik a sikló. 

(Borítókép: A Budavári Sikló  2020. március 2-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)