Nemcsak fizikálisan, de mentálisan is kimerültek azok az egészségügyi dolgozók, akik végigharcolták a frontvonalban az elmúlt egy-másfél évet. Az ő ellátásukat most külön meg kell szervezni, amire országszerte már több kezdeményezés is indult. A klinikai szakpszichológus szerint a mentális felépülés legalább annyi időt vesz igénybe, mint ameddig a fokozott terhelés a mindennapok része volt.
A koronavírus a betegeket és az egészségügyi dolgozókat is megviselte, a legtöbben testileg és lelkileg is belefáradtak a hónapokon át tartó küzdelembe. A szakember szerint a probléma összetett, így a feldolgozás sem megy egyik pillanatról a másikra.
„A fáradtság, a kialvatlanság és az állandó készenlét már önmagában előidézhet pszichés problémákat. Meggyőződésem, hogy ez a fizikai és pszichés megterhelés lehetett számos későbbi depressziós és szorongásos panasz melegágya is. A folyamatos bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság pedig csak olaj volt a tűzre” – jelentette ki az Indexnek Bálint Amarilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház klinikai szakpszichológusa, utalva arra, hogy kezdetben senki nem tudta, mivel állunk szemben, és bármennyire próbáltunk a váratlan helyzetekre felkészülni, a járvány intenzitása mindenkit meglepett.
A legtöbb alkalmazottnak hétről hétre újra kellett terveznie, és sokan csöppentek bele egy teljesen új, egyáltalán nem egyszerű feladatkörbe.
Míg egy intenzív osztályos orvos vagy egy onkológus nap mint nap rákényszerül arra, hogy elbúcsúzzon a betegeitől, addig egy gyógytornász vagy egy reumatológus kevésbé van ehhez a lelki terheléshez hozzászokva.
„Nálunk, a Szent Ferenc Kórházban békeidőben a kardiológiai rehabilitációé a főszerep, azon dolgozunk, hogy a betegek életerősen, fitten térjenek vissza a régi életükbe. A halál nálunk sem mindennapos, így az itt dolgozó nővéreket a poszt-Covid rehabilitációban nagyon megérintette, amikor azt látták, hogy egy fiatal, korábban életerős páciens az intenzív osztályról kikerülve csak árnyéka önmagának, és sok idő, míg újra ugyanaz az ember néz vissza rá a tükörből, akit önmagaként ismert" – mesélte Bálint Amarilla, aki maga is tagja annak a csapatnak, ahol azoknak az ápolóknak és orvosoknak segítenek, akik átéltek ehhez hasonló élményeket.
A pszichológusok egyébként már a járvány elején önkéntes alapon vállalták, hogy ellátják a frontvonalban dolgozókat, a Szent Ferenc Kórházban pedig már egy úgynevezett burn out team is alakult, amely a kiégés ellen veszi fel harcot.
A mentális regeneráció azonban időigényes folyamat. A klinikai szakpszichológus szerint egyénfüggő, hogy kinél meddig tart a felépülés, de a legtöbbeknél ez legalább annyi időt vesz igénybe, mint ameddig maga a trauma, az extra terhelés tartott, vagyis attól még, hogy a járvány elcsendesedett, a problémák nem szűnnek meg csettintésre.
Nem szeretnék borúlátó lenni, de reális esély van arra, hogy még csak most jön a neheze
– folytatta a szakember.
„Sokaknál csak most jönnek majd felszínre azok a nehézségek, amelyek megélésére, feldolgozására a járvány legnehezebb heteiben egész egyszerűen nem jutott elég idő és energia. Nem véletlen, hogy korábban hallottunk olyan példákról, hogy cégvezetők is akkor kaptak szívrohamot, amikor elmentek nyaralni. Eltérnek a megszokott terheléstől, és a felgyülemlett stressz hirtelen előtör, éppen akkor, amikor már meg lehetne könnyebbülni” – részletezte a klinikai szakpszichológus.
A járvány természetesen azokat is megviselte, akik átestek a fertőzésen. A koronavírus ráadásul még a gyógyulást követően is képes tüneteket produkálni, ez az úgynevezett poszt-Covid-szindróma, amely sok esetben a betegek mentális egészségét is érinti.
Nagyon gyakori probléma az alvászavar, de szorongásos és depressziós tünetek, valamint poszttraumás zavarok is jelentkezhetnek.
A jelenség hátterében az áll, hogy a koronavírus az idegrendszert is megtámadja, de jó hír, hogy a legtöbb folyamat reverzibilis.
„Ugyanakkor egyre biztosabb, hogy a Covid előrébb hozhatja olyan betegségek kialakulását, amelyek bizonyos esetekben csak idősebb korban jöttek volna elő. Gondoljunk itt a demenciára vagy a kezdődő Alzheimer-kórra, ezekben az esetekben a gyógyszeres kezelésre is mindig szükség van" – mutatott rá a szakember, aki szerint minden felépülés alapját az életmódterápia képezi, amely magába foglalja az elegendő mennyiségű alvást, a rendszeres és változatos táplálkozást, valamint a sport és a kikapcsolódás szigorú fókuszban tartását. "Ezekre az alapvető szükségletek kielégítésére érdemes figyelni, ezek most a legfőbb mentőöveink” – tette hozzá a szakember.
(Borítókép: Orvosok Nyíregyházán a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)