Oz, a nagy varázsló írója, Lyman Frank Baum egyenesen halált hozóként emlegeti azt a szépséges mezőt, amelyen a főszereplő Dorka a rengeteg piros virág illatától kábult álomba zuhan, és ha a Madárijesztő és a Bádog Favágó ki nem menti onnan, akár végzetes lehetett volna a kalandja. Az Index most egy, a mesebelihez hasonló, többhektáros pipacsmezőre bukkant Budapest és Budaörs határán.
A látványosságot rengetegen látogatják és fényképezik, élvezik az alkalmi csodát, miközben ifjúsági olvasmányélményeink alapján talán nem biztos, hogy helyesen cselekednek:
Ahogy haladtak, egyre több és több lett a nagy piros pipacs, és egyre kevesebb a másféle virág; csakhamar óriási pipacsföld közepébe kerültek. Mármost köztudomású, hogy ahol nagyon sok pipacs van együtt, a szaguk olyan erős, hogy aki beleheli, elalszik, és ha az alvót nem viszik ki gyorsan a virágok közül, soha többé nem ébred föl. Dorka azonban nem tudta ezt, nem is tudott kikászálódni a pipi-piros virágok közül, mert a pipacsföldnek nem volt se vége, se hossza; szemhéja így egyre jobban elnehezült, és a végén úgy érezte, muszáj leülnie, hogy pihenjen, aludjék.
Az irodalmi emléket felidézve az Index megkeresett egy szakértőt, Megyeri Szabolcs kertészmérnököt, miként fordulhat elő egy ingatlanberuházáshoz előkészített hatalmas területen efféle jelenség, jószerivel egyik napról a másikra.
Nos, Megyeri Szabolcs tájékoztatása szerint az elmúlt időszak időjárása kedvezően befolyásolta a pipacsvirágzást, hiszen az idei tavasz nem kényeztetett el minket kiemelkedően meleg napokkal, amelyek lerövidítették volna a virágok élettartamát, így most több helyen is megfigyelhetünk nagy tömegben nyíló pipacsmezőket. Mint mondja, a legtöbb, kontinentális éghajlaton honos növényünkről elmondható, hogy magasabb hőmérséklet mellett sokkal rövidebb ideig tart a virágzása, ám ez idén nem így volt.
A szakértő szerint egyébiránt a pipacs azért tűnik egyeduralkodónak egy ilyen hatalmas táblán, mert a vérvörös virág szára igen magasra törhet, és elérheti akár a 80 centimétert, így a mellette tenyésző alacsonyabb növények kevésbé érvényesülnek, hiába vannak ott, illetve a hatalmas piros virágok jóval feltűnőbbek, mint bármely más vadvirág, így óhatatlanul akkor is felfigyel rájuk az ember, ha nem akar. Ez a látvány azonban hamarosan megváltozik az elvirágzást követően, amikor majd könnyebb lesz észrevenni a megbújó margitvirágot, szarkalábat és a ligeti zsályát is egy ilyen táblán.
A kertészmérnök tehát megerősítette, hogy a pipacs hatalmas, akár több hektár földterületet is szőnyegszerűen beboríthat virágaival, mint ahogy az történt Budapest XI. kerületében, ám az év előrehaladtával ez majd fokozatosan megváltozik, és a területen más növények válnak dominánssá.
Megyeri Szabolcs végül a pipacs romantikájáról is szólt néhány szót. Ez a virág ugyanis egyre több helyen bukkan fel, ami miatt egyre több szó esik róla, és az egyik ilyen elmélet mostanság éppen a bevezetőnkben említett teória, miszerint a pipacsmezőn sétálgatás bódító hatással jár. Nos, ez a feltevés nagyon szabadon fogalmaz – mondja a kertészmérnök, mert igaz ugyan, hogy a pipacs szára és levele kis mennyiségben tartalmaz bódító ópiumot, ám messze nem annyit, mint amennyit a mák. Gyógynövényként ősidők óta felhasználják a virágait, amelyek kiválóak hörghurutra, asztmára, illetve enyhén nyugtató hatásuk van.
Végül a kertészmérnök megnyugtatólag elmondta, hogy attól senki nem kerülhet módosult tudatállapotba, ha egy ilyen gyönyörű a pipacsmezőn sétálgat.
A pipacs másik érdekessége, hogy a méhlegelők romantikus alapfajaként tartják számon, habár virágzása rövid ideig tart, és jellemzően a poszméhek látogatják. Kertészmérnök szakértőnk mindezt azzal egészíti ki, hogy manapság gyakran hallani ugyan a méhlegelő kifejezést, de ennél árnyaltabb a kép, hiszen a beporzást nemcsak a méhek végzik, hanem lepkék, tücskök, darazsak, sőt bizonyos esetekben akár emlősök is.
És amilyen sokszínűek a beporzó állatok, olyan sokszínűen kell növényt választani egy nekik kedvező összeállításban – tanácsolja Megyeri Szabolcs. Ezt pedig kisebb és nagyobb területen egyaránt megvalósíthatjuk, hiszen egy virágsziget már 1-1,5 négyzetméteren is kiszolgálja ezeket a féltett élőlényeket. A siker érdekében a változatosságon van a hangsúly, nemcsak fajban vagy fajtában, de virágformában, színben és virágzási időben is. Ha egy beporzóbarát kertrészletet akarunk kialakítani, akkor nézzünk szét a közelben, milyen őshonos növényekkel találkozunk – javasolja az Indexnek nyilatkozó kertészmérnök.
(Borítókép: Sánta András / Index)