Erő Zoltán elismerte, hogy Budapest városfejlesztési projektjei a legforróbb aktuálpolitikai témák közé tartoznak. A Városliget után most a Fudan Egyetem esetében van a legélesebb ütközőpont a főváros és a kormány elképzelései között. Utóbbiról a főépítész nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy illeszkedni tudna a Diákváros eredeti terveibe. 

Mint az Azonnalinak adott interjúban hangsúlyozta, az élhető várost helyezi középpontjába a fővárosi várostervezés. Ez tömören megfogalmazva kevesebb autót és több közösségi közlekedést jelent. Ebbe az elgondolásba illeszkedik a Várostervezési Főosztály terve, amely szerint a nagykörúti kerékpársávok után bringások vehetnék birtokba a Szabadság hidat és a Lánchidat is.

A tavaly készült fejlesztési koncepció szerint a kerékpárhasználat mellett a forgalomcsillapítást is szolgálná a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca leszűkítése: itt egy-egy buszsáv mellett az autóknak egy-egy forgalmi sáv maradna, a megszűnő sávok helyett pedig szélesebb járda, teraszok és zöldfelületek segítenék a belváros revitalizációját. 

Budapest főépítésze azt mondta, hogy az olyan partizánakciók híve, mint amikor a legforgalmasabb utak egy-egy sávját betontömbökkel választották le. Erő Zoltán arról is beszélt, hogy nem szeretnék, ha zöldmezős területeken indulnának építkezések.

A barnamezős programnak pont az az értelme, hogy ne barackosban és kukoricásban nőjön a budapesti agglomeráció, hanem a város belső területein, a parlagon heverő vasúti, ipari, honvédségi területeken

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a városrehabilitációnak a meglévő épületállomány is fontos. Lehetőség szerint évente a meglévő infrastruktúra egy százalékát kívánják megújítani, ami azt jelenti, hogy százévenként teljesen meg kell újulnia a városnak. A valóságban viszont egy épület nagyjából feleennyi idő alatt elhasználódik, azaz fel kell újítani, vagy újat építeni helyette.

Budapesten most van 900 ezer lakás, ennek az egy százaléka kilencezer, a két százaléka 18 ezer lakás. Tehát ha olyan 12-14 ezer, azaz másfél százaléknyi lakás épül évente, akkor a legrosszabb állapotban lévő épületállomány kikerülhetne a rendszerből, mindig korszerű lakásállománya lehetne Budapestnek. De évente csak 4-5 ezer lakás épül – már az is nagyszerű lenne, ha ezt 8 ezerre fel lehetne tornászni

– mondta a főépítész, aki a főpolgármester tanácsadója a városépítészeti, településképi feladatokban. 

(Borítókép: Róka László)