A Balaton-törvény mellett a vízi közlekedés rendjéről szóló jogszabály is a tó védelmét hivatott garantálni. Számos érdek feszül egymásnak, de a cél helyességét, az élhető nyaralóhely megteremtésének célját senki sem vitatja. Csakhogy a körülmények folyamatos változásával a jogalkotó mintha nem lenne képes tartani a lépést.
Az irányadó szabályozás alapesetben tiltja a belső égésű erőforrások használatát, azaz a benzin és dízelüzemű hajómotorokat a Balatonon. Dr. Csicsely Tamás ügyvéd, a magyar hajózási jog szakértője azonban kérdésünkre rögtön számos kivételt említett. A rendőr motoros és mentőhajók értelemszerűen ide tartoznak, ahogy a közfeladatot ellátó egyéb vízi járművek is. Nem ilyen kézenfekvő, hogy az egyesületek hajói is használhatnak belső égésű motorokat, de ha magunk elé képzeljük a gyermekek számára meghirdetett vitorlástáborokat, akkor már érthető, hogy miért van szükség ilyen motoros kísérőhajókra.
Különös kivételnek számítanak azok a vitorláshajók is, melyeket robbanómotorral szereltek fel. Ezek a kikötőből való kihajózáskor, biztonsági okokból használhatják a motort 300 méteres körzeten belül, illetve szélcsend kialakulása esetén nyílt vízen is. A Tihany–Szántód-komp közforgalmú útvonalába eső terület szintén kivétel, itt e forgalmas szoros mielőbbi elhagyása érdekében is beindíthatják a vitorlások a gépi erőforrást. További „motorozásra” nyílik lehetőség, ha életmentésben kell részt venniük.
A tiltás ellenére sem kell lemondaniuk a motoros luxusjachtok nyújtotta élvezetekről az átlagosnál vastagabb pénztárcájú nyaralóknak, hisz a hivatásos személyszállítási szolgáltatás esete is a kivételek körébe tartozik. Csicsely Tamás szerint általános tapasztalat, hogy ez a lehetőség valódi kiskapu, melyet néhányan ki is használnak. A hajólevélben szereplő személyszállítás ezekben az esetekben többnyire a barátok, rokonok és üzletfelek balatoni kikapcsolódását szolgálja.
A vízitaxi-szolgáltatás piacán természetesen korrekt vállalkozások is jelen vannak, de ma a Bahart ezen a területen a legjelentősebb szereplő. A trendkövetés azt jelzi, hogy akik motoros meghajtással szeretnének a Balaton vizén száguldani, azok a villanymotorok hajtotta gépek irányába mozdultak el.
Mivel a hagyományos, robbanómotoros jet ski mellett a Balatonról az elektromos testvére is ki van tiltva, a Balatonon közlekedők (például az itt bemutatott elektrojet is) jogilag kishajónak van vizsgáztatva, vezetéséhez pedig a kategóriának megfelelő jogosítvány szükséges. Csicsely Tamás is hangsúlyozza, hogy
ez a rész törvényileg szabályozatlan terület. Ugyan elektromos csónakokkal lehet közlekedni, de – szavai szerint – ez arra lett kitalálva, hogy a horgászok kimenjenek a kis akkumulátoros horgászcsónakjaikkal a nyílt vízre,
ott leállítsák, és pecázzanak, nem nagy hullámokat keltő, féktelen száguldozásra való. Persze a jogalkotó a jogszabály megszületésekor még nem számolhatott azzal, hogy az elektromos hajtás fejlődése ekkora teljesítménynövekedést eredményez. A kikötők környékén és a strandok területén természetesen nem használhatók, de általánosságban véve az elektromos motorcsónakok használatára jelenleg nincs tilalom a Balatonon.
Kevesen tudják, de robbanómotoros hajók motorjának hűtését a szárazföldi járművekkel szemben nem a zárt rendszerben cirkuláló víz, hanem a tó vízének átáramoltatása biztosítja, ezért pöfög ki a kipufogógáz mellett vizet is, még álló helyzetben is turbulenciát keltve maga alatt.
Ez pedig nem kifejezetten jó. Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondja, a robbanómotorok által kibocsájtott zaj a tó állatvilágának élőhelyein okoz zavart, de nagyobb gond, hogy a hajómotorok hajtócsavarja felkeveri az üledéket, a vízinövényeket mechanikailag roncsolja, és még a part eróziójához is hozzájárul.
A felkeveredés a nagyon sekély régiókban különleges problémát okoz, mivel megnöveli az üledékszemcsék, illetve az üledékben felhalmozódott (és a vízben lévő szervezetek számára nem elérhető) szervetlen növényi tápelemek mennyiségét a vízben. Ha mindez nem lenne elég, még
a víz alatti fényklímát is negatívan befolyásolja azzal, hogy a felkeveredett szervetlen lebegőanyag-szemcsék miatt már a víz felső régióiban elnyelődik a napfény, megfosztva tőle az üledékfelszínen élő, fotoszintetizáló szervezeteket.
Ez azért gond, mert a vízben lebegő mikroszkopikus algák szervesanyag-termelése jelenti a tó ökológiai rendszerének energetikai alapját. Az intézet vezető kutatója ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a sekély és gyakran felkeveredő Balaton esetében a motorpropellerek üledékfelkeverő hatása az egész tó vonatkozásában valószínűleg jóval kisebb, mint viharos időben a szél üledékfelkeverő hatása.
Persze a vízi száguldásra vágyók ritkán mérlegelnek efféle szempontokat. A sebesség balatoni megszállottjai mindig úgy és arra használják gépeiket, amire éppen lehet. A legenda szerint a hatvanas években, a balatonaligai pártüdülő partszakaszán maga Kádár János követte figyelemmel, amint csinos lányok és sportos fiatalemberek siklottak vízisível a motorcsónakok mögött. Állítólag a puritán pártfőtitkár ekkor kezdte el feszegetni, hogy vajon miből telik a fiatal elvtársaknak az ilyen hivalkodó időtöltésre, minek hatására a hetvenes években betiltották a civil motorcsónakozást a tavon.
(Borítókép: Motorcsónakok a Balatonon 1968. augusztus 2-án. Fotó: Gere László / MTI)