Államilag elismert nyelvvizsga kellett volna a tanársegédi munkakör betöltéséhez, adjunktusként pedig oktatnia és publikálnia is kellett volna Karácsony Gergelynek az akkor érvényes szabályok szerint – válaszolta a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a kormánypárti Magyar Nemzetnek.
A lap korábbi értesülései szerint az Oktatási Hivatal az iránt vizsgálódik, miként dolgozhatott a jelenlegi főpolgármester 2004 és 2012 között tanársegédként és adjunktusként az egyetemen.
A 2001. május 24-től 2008. január 1-ig hatályos egyetemi foglalkoztatási szabályzat értelmében Karácsony Gergelynek valóban rendelkeznie kellett volna legalább egy „C” típusú nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű államilag elismert oklevéllel a BCE politikatudományi tanszékén 2004 és 2008 között vállalt tanársegédi munkájához. Az adjunktusi feladatok ellátását még egy második idegen nyelv szaknyelvi és előadói szintű ismeretéhez is kötötték,
ez azonban kikerült a szabályzat 2008. január elsejétől hatályos verziójából, Karácsony Gergely pedig ezt követően lett adjunktus a katedrán.
Az adott egy idegen nyelven azonban oktatnia és publikálnia is kellett volna.
A későbbi főpolgármester 2000-ben az ELTE-n lektorátusi nyelvvizsgát szerzett, ami bár diplomája megszerzéséhez elegendő volt az akkori szabályok szerint, az egyetemi lektorátusi vizsgák nem számítottak állami, illetve államilag elismert nyelvvizsgának.
Egyébként a nyelvtudás hiánya általánosságban is elég komoly problémát jelent honatyáinknál. Legutóbb még 2019-ben kapott figyelmet a kérdés, miután előírták, hogy 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van. Ekkor egyebek között az derült ki, hogy a 199 parlamenti képviselő közül 76 fideszes, 11 KDNP-s, 8 jobbikos, 6 DK-s, 5 MSZP-s, 3 LMP-s, 1 párbeszédes, 1 független, illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek egyáltalán nincs papírja a nyelvtudásáról.