Jelentősen megváltoztatta a kormányoldal azt a lakástörvény módosítására tett javaslatot, amely az önkormányzati bérlakások bérlői számára lehetővé teszi, hogy a piaci ár töredékéért megvásárolhassák ingatlanjaikat.
A törvényalkotási bizottság ülésén kiderültek az eddig titkolt részletek. Ezek szerint az új törvény csak a világörökségi területeken lévő lakásokat érinti, és azok vehetik meg, akik 2020. december 31-e előtt kötöttek határozatlan idejű bérleti szerződést, és már legalább 5 éve bérelik az ingatlant.
A korábban nyilvánosságra került kedvezményes vételárak is módosultak. Azok járnak a legjobban, akik már 1996 előtt is bérlők voltak, ők a piaci ár 15 százalékán vehetik meg. Akik 15 és 25 év közti idő óta bérlik, 50, 5 és 15 év között pedig 80 százalékos áron juthatnak hozzá. Akik egy összegben leteszik a vételárat, további 5 százalékos kedvezményt kaphatnak.
Az RTL Híradójának összefoglalója szerint az, aki így jutott saját tulajdonú ingatlanhoz, 4 évig nem adhatja el. A törvény döntően az első kerületi, budai Várban lévő lakásokat érinti. Akik cserével szereztek itt bérleti jogot, szintén 50 százalékos áron vásárolhatják meg. A helyzetet nehezíti, hogy ezeknek a lakásoknak az esetében nehéz a valós piaci érték megállapítása, mivel piaci forgalom híján nincs viszonyítási alap.
V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere az átszabott javaslatot jó kiindulási alapnak tartja, de csak akkor, ha az eladások miatt keletkezett önkormányzati vagyonvesztést az állam valamilyen formában kompenzálja.
Az egyéni képviselői módosítót jegyző Böröcz László szerint viszont erre nem lesz lehetőség, tekintettel arra, hogy a bérlők már eddig is jelentős összeget költöttek ezekre a lakásokra, most pedig még ki is fizetik a vételárat a helyhatóságoknak.
A jogalkotó nem sok mozgásteret hagyott az ellenzéki javaslatok beterjesztésére, mivel csak egy nappal a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt postázták az átírt szöveget a képviselőknek.
Az Utcáról Lakásba Egyesület épp emiatt tiltakozott, azt írták, ez az eljárás súlyosan sérti a demokrácia társadalmi nyilvánosságra vonatkozó alapelvét, ami különösen olyan ügyben megengedhetetlen, mely egyszerre érinti nagy értékű közvagyon elherdálását és a társadalmi esélyegyenlőség biztosítását szolgáló feltételrendszer hosszú távú megőrzését.
A javaslatról június 15-én szavaz az Országgyűlés.
(Borítókép: Műemléképületek sorai az épített világörökség részét képező budai Várnegyed Úri utcájában parkoló személyautók sokaságával. Fotó: Jászai Csaba / MTI)