Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult, azóta folyamatosan megy a lárvák elleni biológiai védekezés. A hűvösebb időben a szúnyogok fejlődése lassú, így ez a módszer elegendő volt az ártalom megelőzésére – írja a katasztrófavédelem.

Az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok. Szúnyogártalmat szinte minden térségben tapasztalhatunk. Legerőteljesebben a folyóink mentén érzékelhető a vérszívó rovarok jelenléte.

A következő napokban az ország tizenhárom régiójában földi kémiai gyérítést végeznek. A Duna teljes szakaszán: a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, a fővárosban, a Csepel-sziget településein, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén. A Tisza mentén a szekszárdi régióban, a Tisza-tónál, ezenkívül az Ipoly környéki településeken, valamint a Kőrösök vidékén lesznek ilyen kezelések. Ezek 318 települést, mintegy 90 ezer hektárt érintenek.

Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegködképzéses technológia alatt az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV-eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk.

A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, hektáronként alig több mint fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával a hatóanyag lebomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre és más, nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyoggyérítés.