Nagy tömegben jelent meg idehaza az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti – derül ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézete kutatóinak tanulmányából, amely a közelmúltban jelent meg. A betelepült rovart nagyjából egy éve azonosították.
A cikkben megjegyzik, az új kártevő már csak azért is okozhat komolyabb fejtörést a kertek vagy éppen a gyümölcs szerelmeseinek, mert hazai körülmények között a kajszin a levéltetvek kifejezetten ritkán szaporodtak fel eddig, úgyhogy ellenük külön nem szoktak védekezni. Innentől fogva viszont muszáj lesz erre a kártevőre is figyelni a gazdaságokban és a kertekben álló fák esetében egyaránt.
A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, Európában először Olaszországban igazolták a jelenlétét még 2016-ban, Magyarországon a tanulmány első szerzője, Borbély Csaba fedezte fel a fajt 2020-ban: az első példányokat a saját barackfáján gyűjtötte be a karantén idején. A szakértők azonban úgy vélik, a kajszilevéltetű (tudományos nevén Myzus mumecola) már 2018-ban megkezdte terjeszkedését idehaza.
A kártevő mára annyira elterjedt, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszifák vannak.
A megfertőződött fák életük végéig betegek maradnak, és bár a kajszihimlős fa hoz termést, a barack ízetlen, rossz minőségű lesz.
Írnak arról is, hogy a kajszilevéltetvek ellen idehaza jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem, de ökológiai szemléletű kertészeknek is adnak tippeket. A MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják, ugyanis mindkét módszer hatékonyan csökkenti a levéltetvek számát.