Hét tézisben vázolta elképzeléseit az Európai Unió jövőjéről szombaton Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar függetlenség napja alkalmából tartott előadást a Vigadóban, a rendszerváltásban játszott szerepére célozva azt mondta: 

Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai vagyunk.

Mi tudjuk – folytatta –, hogy a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük, a berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük, a szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket. Hozzáfűzte, hogy „most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, nekünk kell megjavítani, nem fog magától helyes útra térni, nekünk kell visszatéríteni. Ezért – kockáztatta meg – 

az Európai Uniónak a magunkfajta szabadságharcosokra van szüksége.

Ezután előállt azzal a hét tézisével, amellyel Magyarország hozzájárul az Európai Unió jövőjéről szóló vitához, és amelyet a reményei szerint az Országgyűlés is elfogad majd.

1) „Robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé. Nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki nem adott felhatalmazást” – mondta Orbán Viktor, aki szerint ez a birodalomépítés szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához. „Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, alapját az európai nemzetek adják. Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel” – jelentette ki.

2) Az EU-t a miniszterelnök szerint azok irányítják, akik az integrációt öncélnak tekintik, és felül akarnak írni minden hagyományos értéket. Ezért Orbán Viktor szerint az Európai Unió alapszerződéséből az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal törölni kell.

3) Az Európai Unió – folytatta Orbán Viktor – a hatalma tekintélyes szeletét kiszervezte a Soros-féle hálózatoknak és az amerikai demokrata érdekeknek.

Ennek szerinte három lépcsőfoka volt, az Európai Bizottságot politikai testületté alakították, az EU-tagországokról készített jogállami országjelentések elkészítését pedig kiszervezték civil szervezetekhez. Ezek Soros György hálózatához tartoznak. A harmadik lépcsőfok az, hogy az EU-tagországokat az ő véleményük alapján minősítik, ami visszaélés a hatalommal, azzal, amellyel az EU-tagországok ruházták fel az Európai Bizottságot.

4) Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. Ha kiderül, hogy külön-külön gazdaságilag sikeresebbek lehetünk, akkor vége, ezért csak olyan politikát szabad támogatni, amely a közös gazdasági sikerre összpontosít. Ehelyett az Európai Unió a saját tagországaival harcol, és szétveri saját magát.

5) A veszélyes kihívások korszaka következik, amelyet a járványok és a népvándorlás fémjelez. A siker előfeltétele a demokrácia helyreállítása. Új intézményt kell létrehozni a tagországok alkotmánybíróságainak a bevonásával.

6) Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, csak ideológiai érdekeket képvisel, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét: az EP-be a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket küldeniük, és jogot kell adni, hogy az Európai Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

7) Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba. Ehhez Orbán Viktor szerint az EU-nak nagyobb érdeke fűződik, mint Szerbiának.

Előzőleg a miniszterelnök hosszan sorolta, szerinte mi a baj az Európai Unióval.

• Egy felmérésben a megkérdezett németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét, 44 százaléka azt, hogy nem .
• 2008-ban az Európai Unió a világ GDP-jének 25 százalékát, 2019-ben csak a 18 százalékát adta.
• A világ ötven legnagyobb cége 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7 az.
• A világ 10 legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín.
• Harminc éve az Európai Unió hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína 14-szer többet tesz, mint az Európai Unió.
• Az elmúlt 25 évben húsz olyan cég alakult, amelynek értéke 100 milliárd dollár felett van. Ezek közül 9 amerikai, 8 kínai,európai uniós nincs közöttük. 
• Az elmúlt 30 évben az Egyesült Államok 30 százalékkal, Kína 900 százalékkal növelte a katonai kiadásait. Az EU-tagországok ugyanott állnak, a tíz legnagyobb katonai kiadásával rendelkező országa között mindössze 2 az Európai Unió tagja.
• Az Európai Unió polgárainak a negyede gondolja, hogy a következő generációk jobban fognak élni, mint a maiak. A franciák 57, a belgák 53, a németek 44 százaléka gondolja, hogy  rosszabbul fognak. 

Az Európai Unió jövőjéről 2021 májusában indítottak nyilvános konzultációt, többnyelvű konferenciasorozatot az állampolgárok bevonásával, amelynek eredményei az Európai Bizottság szerint a lisszaboni szerződést is módosíthatják. Erről Orbán Viktor azt mondta, a történelem megadta a lehetőséget, hogy végre nyíltan beszélhet a bajokról. 

A pódiumot is megácsolták számunkra – remélem, annak látom, ami

– engedett el egy poént a miniszterelnök. Előtte a konferencián felszólalt Varga Judit igazságügyi miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond A magyar függetlenség napja című konferencián a Pesti Vigadóban 2021. június 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)