Több mint száz táncos felvonulásával kezdődik szombaton a szegedi papucs napja, amelynek célja népszerűsíteni a több mint ötszáz éves, páratlan lábbelit – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.

A Móra Ferenc Múzeumtól szombaton kora délután 13 szegedi és Szeged környéki tánccsoport százhúsz tagja vonul a Szent-Györgyi Albert Agóráig. Ott kihirdetik az alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza által a szegedi papucs készítésének újragondolására kiírt pályázat eredményeit.

A legjobb pályamunkák és díjazott alkotások bekerültek a legújabb papucskiállítás anyagába.

A rendezvényhez szabadtéri vásár és az okleveles papucshímzők mesterségbemutatói kapcsolódnak, valamint a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek is megvásárolhatók. 

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása. 1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be mesterségbeli tudásának gyümölcseit.

A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá. A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.