Házassági szerződés? Minek? Hiszen mi bízunk egymásban! Ez a leggyakoribb reakció arra a kérdésre, mit szólnak a házassági vagyonjogi szerződéshez. A párkapcsolatokban a házassági szerződés még manapság is tabutémának számít, gyakran már az említése is nézeteltérésekhez vezet. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.
Az ellenérzéseket egynéhány hollywoodi film is táplálja. Például a Kegyetlen bánásmód című vígjátékban főszerepet kap a gátlástalan válóperes ügyvéd (George Clooney) által kidolgozott házassági szerződés, amelyet egy ugyancsak gátlástalan vagyonvadász hölgy (Catherine Zeta-Jones) igyekszik kijátszani. Tény, hogy az egyébként szellemes film nem túl jó propagandája a házassági szerződésnek.
Mert miről is van szó?
A közhiedelemmel ellentétben az ilyen vagyonjogi szerződés nemcsak arra jó, hogy váláskor a vagyonosabb fél érdekét szolgálja, hanem sok esetben éppen, hogy meg lehet védeni vele a házastársat, illetve a közös háztartást.
Jellemzően ugyanis akkor kötnek ilyen szerződést, ha a felek már valamilyen múlttal érkeznek a házasságba. Gyakran mindketten voltak már házasok, és az előző kapcsolataikból gyerekeik vannak. A házassági szerződés ráadásul nemcsak váláskor lehet hasznos, de akkor is, ha az egyik fél meghal. A szerződés ez esetben a végrendeletet is helyettesíti, és segít megelőzni az öröklés körüli perpatvarokat. Mi kerül a hagyatékba? Kinek mi jut belőle? Mit örökölnek a gyerekek? Mire tarthat igényt a házastárs?
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara blogja a bonyodalmak kapcsán rámutat:
Ha nincs külön vagyonjogi megállapodás a házastársak között, akkor a házasságuk alatt keletkezett hagyaték közös vagyonnak számít, aminek a fele az elhunyt házastársát illeti meg, a másik felét pedig egyenlő arányban osztják szét az elhunyt gyerekei és az új feleség között. Az elhunyt feleségét emellett haláláig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint az ahhoz tartozó berendezéseken és felszerelési tárgyakon.
1. Vagyonjogi szerződés nélkül is megoldhatók a vitás kérdések.
Hogyne, de néha csak hosszú pereskedéssel.
A házasságban a vagyon közös. Vagyis az ingatlanokat, ingóságokat, különböző befektetéseket a házastársak fele-fele arányban birtokolják. Ez vonatkozik a céges részesedésre és az adósságra (lakáshitelre, személyi kölcsönre vagy bármilyen más tartozásra) is. Ebből az egységes közös vagyonból lehet vagyonjogi szerződéssel bizonyos elemeket kiemelni.
2. Kizárólag a házasságkötést megelőzően lehet vagyonjogi szerződést kötni.
Nem így van.
Házassági szerződést nem csupán a házasságkötést megelőzően, hanem a házasság fennállása alatt is lehet kötni. Sőt, a szerződés utóbb módosítható, visszamenőlegesen is felbontható, vagy a jövőre nézve is megszüntethető.
3. Csak a házastársak köthetnek vagyonjogi szerződést.
Korántsem.
A Polgári törvénykönyv szerint a házastársak mellett az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, hogy akaratuknak megfelelően rendezzék egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérjenek. Ha ugyanis nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni.
4. Bármit be lehet írni a házassági szerződésbe.
Nem egészen.
Korlátot jelent, hogy az úgynevezett harmadik fél nem lehet kárvallottja a szerződésnek. Ha úgy rendelkezik például a házaspár, hogy a hiteleiket nem vonják be a közös vagyonba, akkor erről a bankoknak is tudniuk kell. Ezt azzal lehet garantálni, hogy a szerződést közzé kell tenni egy erre szolgáló nyilvántartásban.
5. A házassági szerződéseknek nincs központi nyilvántartása.
De van.
A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző előtt írják alá a felek. Ha a szerződésben van olyan elem, amely harmadik félre is kihat, akkor a szerződést kötelező közzétenni az országos nyilvántartásban. A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartást (némileg furcsa rövidítéssel: HÉVSZENY) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti.
6. A szerződést bármelyik közjegyző nyilvántartásba veheti.
Csak Budapesten.
A szerződés nyilvántartásba vétele szempontjából a közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg. A budapesti közjegyzők illetékessége viszont a főváros egész területére kiterjed. Még valami: ha a szerződés eleve közokiratba foglaltan jön létre, a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.
7. A szerződés nyilvántartásba vétele ingyenes.
Nem az.
A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése tízezer forint, míg a nyilvántartásból lekérdezésé ezer forint. Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről, és saját célra feljegyzést is készíthet.
+1: A felek elvileg minden költséget külön viselhetnek.
Gyakorlatilag viszont nem.
A Polgári törvénykönyv értelmében ugyanis a házastársaknak
közösen kell viselniük. Ha a közös vagyon ezeket a költségeket nem fedezi, azokhoz a házastársaknak különvagyonukból, azok arányában kell hozzájárulniuk. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.
(Borítókép: Csorba Dániel / Index)