A címben idézett kérdést egy igazságügyi elmeorvos szakértő tette föl pszichológus kollégájának, miközben arra próbáltak érveket találni, hogy miért is alkalmatlan a debreceni Bak Gyula hatéves kisfia nevelésére. Egy gyerekláthatási per elmekórtani stációi.
Tódor János riportja.
„Szurkálnak, óvnak tudós orvosok,
írnak is nékem, én hát olvasok.(...)
Köztetek lettem bolond, én a véges.”
(József Attila: /Le vagyok győzve…/)
A programozómatematikus apát, a Kelet-Magyarországon élő Bak Gyulát nem csupán megfosztani javasolták a gyermekével való rendszeres kapcsolattartás jogától, de a bíróságnak készített szakvéleményükben elmebetegnek nyilvánították, és egy éves zárt osztályi gyógyszeres kezelését is javasolták. Az apa szerint – aki állítását hangfelvétellel is tudja bizonyítani – a vizsgálati beszélgetést a szakértők manipulálták, válaszait hiányosan és úgy adták vissza, hogy abból egy megbomlott, gyermekére is veszélyes személyiség képe rajzolódjon ki. Nyilván csak a véletlen műve, hogy a Bak Gyula ellen pert indító anya maga is igazságügyi orvosszakértő.
Több szakértő kizárása után egy igazságügyi elmeorvost rendelt ki a járásbíróság azzal, hogy vizsgálja meg a 2016 óta tartó családi pereskedés érintettjeit egy pszichológussal közösen. Állapítsák meg, van-e bármilyen mentális betegség, pszichés zavar, vagy olyan szenvedélybetegség, amely befolyásolhatja a bíró későbbi döntését.
A pert az anya indította, azért, hogy hivatalosan megszerezze az óvodáskorú fiú feletti kizárólagos szülői felügyeleti jogot, valamint hogy szabályozzák az apai kapcsolattartást. Az elemorvos feladata ilyenkor az, hogy a társszakértővel együtt egy feltáró beszélgetés, az úgynevezett exploráció keretében kikérdezze a bírósági ügyhöz kapcsolódó témákban a vizsgált személyeket, majd a tesztvizsgálatok eredményét is felhasználva megválaszolják a bíró kérdéseit. A családjogi eljárások résztvevői számára az igazságügyi szakértők állásfoglalása sorsdöntő lehet, mert lényegében eldöntheti,
melyik felet tartják alkalmasabbnak a gyereknevelésre.
Az egyesített vizsgálatra 2021. március 4-re hívták be az apát, aki a korábbi rossz tapasztalatai miatt elhatározta, telefonján rögzíti a beszélgetést. „Mint később kiderült, jól döntöttem, mert az elmeorvos szakértő által készített explorációs szöveg köszönőviszonyban sincs azzal, amit kérdésekre válaszoltam. A szakértő brutálisan leegyszerűsítette, megcsonkította, teljesen átírta, sőt néha a saját kérdéseit is megváltoztatta a vizsgálati jelentésben, majd pedig a zavaros előadásmódra és a nem kongruens válaszokra alapozva paranoidnak nyilvánított” – magyarázza az alperes apa.
Miközben Bak Gyula két percre kiment a mosdóba, bent hagyott telefonja az alábbi párbeszédet rögzítette:
G., a pszichológus: (suttogva) Betanulta.
J., az elmeorvos: Mit? Miért?
G.: (suttogva) Betanulta, mert nem volt hajlandó csak egy választ adni, és utána letette, és és nem tudtam… Valakinél tudom úgy forszírozni…
J.: Hogy tudunk rájönni, hogy paranoid, vagy nem? Azt valahogy igazolni kéne.
G.: Sajnos betanulta a Rorchsachokat. Minden táblára egy választ adott, utána letette. Hiába mondtam, hogy vegye vissza, mondjon még valamit. Pedig az csak onnan jönne ki.
J.: Melyik az a kép, amelyikből kijönne a Ro? Hozd ide, és menet közben megkérdezem én!
G.: Mindegyikből ki…
J.: Mindegyikből?
G.: Az a baj, hogy öööö, semmi olyan, nagyon olyan, olyan pluszreakciót sem adott, ami alapján… Talán egy objektív kritikája van, egy táblán az talán jel, arra utal.
J.: (suttogva) Meg a tükrözés.
G.: Tényleg, az is van.
J.: Figyelj ide!
G.: Össze tudom szedni.
J.: 11-re idézted? Mert 12-ben maradtunk.
G.: Akkor szerintem 12-re. Ahogy megbeszéltük, én úgy idéztem. Már nem emlékszem.
J.: Jó, fölteszem a kérdéseket.
G.: Ühüm.
J.: És a Rót újra felveszed, hogy válaszoljon! És ha újra ugyanazokat a válaszokat adja, jó? Újra megkérdezed őket, jó? Csak a Rót!
G.: Megmondom neki, hogy azt is meg kell ismételni, mint a Szondit.
J.: Ne mondjál semmit, mert megnézi a törvényt! Semmit ne mondjál! Maradj! Mi így dolgozunk, jó? És akkor leírjuk ezt, hogy közben megbeszéltük, és ezért újra megismételted. És akkor meglátjuk, hogy milyen válaszokat ad. Jó? Arra szakítsunk időt! (kiemelés tőlem – T. J.)
G.: Elvileg nem voltak ők még pszichológus szakértőnél, csak elme. Ez igaz?
J.: Ő nem volt elménél se.
G.: Azt mondta, elménél volt, de pszichológusnál…
J.: (közbevágva) De gyalázkodó levelet írt a P.-re (egy másik igazságügyi elmeszakértőre – T. J.). Azért mondom, hogy… Mindegy, majd megkérdezem.
Ekkor az alperes visszatért a szobába.
Megkérdeztük Kitanics Márk klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértőt, hogy a Rorschach-teszt esetén elfogadható-e, ha a vizsgált személy csak egy választ ad egy táblára, illetve presszionálható-e arra, hogy egy vizsgálat alatt több választ adjon.
A Rorschach- teszt esetében egy-egy válasz is elfogadható, nincs ezzel kapcsolatban kikötés. A teszt hat értékelhető választ kíván, vagyis hatnál kevesebb válasz esetében nem értékelhető, következtetések levonására nem alkalmas. Ha valaki egy választ ad egy táblára, ezzel összesen tíz választ produkál, mely egyértelműen értékelhetővé teszi a tesztet
– mondja a szakpszichológus.
Bak ügyvédje, Bánszegi Judit szerint a szakértői véleményből és a hangfelvételből egyértelműen megállapítható, hogy a szakértők már a vizsgálat előtt eldöntötték, hogy az alperesnél találni fognak valami problémát,
lehetőleg paranoiát.
„Ez egyértelműen bűncselekmény, a szakértők megszegték szakértői esküjüket, és két lábbal ugráltak valamennyi, rájuk vonatkozó előíráson. Mindezt úgy, hogy Bak Gyulával soha nem találkoztak, egyetlen tesztet sem értékeltek még ki, ugyanakkor érezhető, elsősorban az elmeorvoson, hogy ellenszenvet érez az apával szemben, többek között azért, mert az véleménye szerint gyalázkodó levelet írt egy korábban kirendelt, szintén igazságügyi elmeorvos szakértő kollégájának. Egyébként az alperes levele gyalázkodást még véletlenül sem tartalmazott. Ilyen alapállásból vissza kellett volna utasítania a szakértő-kirendelést.”
Az ügyvéd szerint, amikor a teszteredmények nem igazolják a paranoiát, akkor a pszichiáter és a pszichológus megegyeznek abban, hogy minden szakmai előírásnak fittyet hányva újra elvégeztetik Bakkal a Rorschach-tetsztet.
„A pszichológus gyakorlatilag megzsarolja az alperest, hogy több választ adjon, mert egyébként azt fogja leírni, hogy begyakorolta a tesztet, miközben egy mondattal később jelzi, hogy tisztában van azzal, hogy az apa azt nem gyakorolta be. Pontosan tudják, hogy törvénytelenül járnak el, de még azt is megbeszélik, hogy majd azt írják le, hogy nekik ez a szakértői módszerük, ők így dolgoznak. Ugyan kinek lenne olyan szakmai tudása egy tárgyalóteremben, hogy tisztában legyen azzal, hogy ez a szakmai protokoll lábbal tiprása? Végtére is ők a szakértők, amit mondanak, az van. Ez határtalan arroganciára utal.”
Bánszegi Judit úgy véli, hogy a vizsgálat koncepciós jellegét erősíti az is, hogy az alperesről saját kérésére korábban készült igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény annulálása érdekében is kérdést tesz fel az elmeorvos.
Nevezetesen, ismerte-e az a szakértő a peres iratokat.
Az alperes azt válaszolja, hogy igen, mire a pszichiáter szinte megkönnyebbülve közli, hogy akkor nagy szakmai hibát vétett, mert ezt nem írta bele a szakvéleményébe. Ennek azért van jelentősége, mert az alperes által készíttetett igazságügyi elmeszakértői vélemény semmilyen módon nem alapozza meg a paranoiát és más személyiségzavart sem, de a „nagy hibára” hivatkozva, annak a szakvéleménynek a megalapozottságába bele lehet kötni.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mégis kinek az érdekében követték el a bűncselekményt a szakértők? Bizonyíték hiányában csak azt tudjuk mondani, hogy biztosan nem az alperes és a gyermek érdekében, mindenesetre a felperes anya a kezdetektől azt hangoztatja, hogy az alperes paranoid
– jegyzi meg az ügyvéd.
Az alperes apa és jogi képviselője által elmondottakról természetesen megkérdeztük a bíróság által kirendelt mindkét igazságügyi szakértőt, de megkeresésünkre nem reagáltak.
A feltételezett manipulációk miatt Bak Gyula indítványozta, hogy a járásbíróság haladéktalanul zárja ki az igazságügyi szakértőket az eljárásból, és ellenük tegye meg a szükséges jogi lépéseket, az elkészült szakértői véleményüket pedig a bizonyítékok között ne vegye figyelembe.
Az alperes által kezdeményezett kizárás indítvány nem megalapozott, az ügyben nem vagyunk elfogultak egyik fél irányában sem
– válaszolták a bíróságnak március 30-án kelt levelükben az igazságügyi szakértők. Megítélésük szerint „a szakértői mérlegelés körébe tartozik a vizsgálat meghatározása, a vizsgálati módszerek kiválasztása”.
A bíróság elutasította az alperes apa kizárási kérelmét, elfogadva az elmeszakértői véleményt, amely szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Bak Gyula paranoid és disszociális kevert személyiségzavarban, és ennek folyamányaként perlekedési tébolyban szenved. Mentális zavarához veszélyeztető magatartás társul, mely környezetére is kiszámíthatatlan kihatással van. Kóros állapota miatt pszichés kezelése szükséges. Tekintettel arra, hogy betegségbelátással nem rendelkezik, kezelését pszichiátriai osztályon lenne szükséges megoldani, ahogy beállított gyógyszereit intramuszkuláris (izomba adott) injekció formájában kaphatja, mivel vélelmezhetően a gyógyszereket tabletta formájában el fogja utasítani, azt bevenni nem fogja. A szakmai gyakorlat alapján egyévi igazolt pszichikai kezelés után várható mentális állapotváltozás.”
Homlokegyenest más az álláspontja egy másik igazságügyi elmeorvos szakértőnek, aki már 2018-ban megvizsgálta a matematikust, és megállapította, hogy semmiféle pszichés zavarban nem szenved. Dr. Bede Ibolya az alperes apa és jogi képviselője kérésére ezt a vizsgálatot ismét elvégezte, és 2021. június 10-én az alábbi véleményt közölte:
„A rendelkezésre álló adatok és jelen vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy Bak Gyula (1967) jó, normális tartományba eső érzelmi képességekkel rendelkezik (…) Személyiségére erős igazságérzet, kitartás, tartós és erős érzelmi kötődési képesség, kellő érzelmi rezonalitás jellemző. Kritikai és ítélőképessége, realitásérzése megtartott. Pszichiátria kezelés alatt sohasem állt. Elmeállapotában 2018 óta érdemi változás nem következett be. Elmebetegségben továbbra sem szenved, nála kóros elmeállapot, így perlekedési téboly sem áll fenn. Más olyan pszichiátriai tünetegyüttes vagy pszichiátriai megbetegedés sem áll fenn nála, mely pszichiátriai (gyógyszeres, különösen kórházi) kezelést igényelne.”
Kértük a bíró kizárását is. A kizárási indítványnak nemcsak a nyilvánvalóan hamis szakértői vélemény volt az alapja, hanem az is, hogy a bíró gyakorlatilag kirekesztett az eljárásból, a négy utolsó tárgyalásra nem is idézett
– mondja a paranoidnak és perlekedési tébolyultnak nyilvánított matematikus.
Jelenleg kéthetente, szombaton kilenctől tizenhárom óráig, a családsegítő épületében felügyelt kapcsolattartás keretében találkozhat a szakvélemény szerint mindenkire veszélyesnek, valóságos közellenségnek kikiáltott apa a kisfiával.
„Meglehetősen életszerűtlen ez a dolog, hiszen hogyan tudná megakadályozni a láthatást felügyelő két-három középkorú nő, ha bántani akarnám a fiamat? Természetesen ilyesmi meg sem fordul a fejemben. Soha nem bántottam a fiamat, még csak kiabálni se kiabáltam vele” – hangoztatja Bak Gyula.
Hogyan is hangzott a zseniális párbeszéd a koncepciós pereket kifigurázó, Bacsó-filmben, A tanúban?
Virág elvtárs: Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán? (…)
Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!