A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői úgy döntöttek, hogy közösen indulnak a 2022-es országgyűlési választáson, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőjelölteket előválasztáson választják meg. Az Index ezen a héten portrésorozatban mutatja be azokat az ellenzéki politikusokat, akik megmérettetik magukat a 2021. évi előválasztás első fordulójában szeptember 18–26. között. A tét, hogy ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjeként a kihívója a Fidesz–KDNP jelöltjének, várhatóan Orbán Viktor kormányfőnek, a 2022-es országgyűlési választáson. Sorozatunkban ma Pálinkás József portréját ismertetjük.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az alig százfős Galvácson született 1952. szeptember 18-án. Tanulmányait a helyi általános iskolában kezdte, és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta. 1972-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) fizikus szakára, ahol 1977-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének ösztöndíjasa lett, majd tudományos munkatársa, 1991 után pedig igazgatója lett. 1983 és 1985 között a texasi A. & M. Egyetemen, 1988–1989-ben a stockholmi Manne Siegbahn Intézetben volt vendégkutató. 1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Fizikai Intézetének címzetes egyetemi tanára lett. 1994-ben az egyetem Kísérleti Fizika Tanszékén kapott egyetemi tanári, később tanszékvezetői kinevezést. 1997 és 1998 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1981-ben doktorált, 1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, 1994-ben habilitált. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. 2008. május 6-án Roska Tamás és Somlyódy László ellenében a tudományos köztestület elnöke lett 2014-ig. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába.
Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Tudományos pályájának kezdetén az elektronbombázáskor létrejövő belsőhéj-ionizáció kísérleti kutatásával foglalkozott, majd az aranyatomok L alhéjának könnyűion-lövedékkel történő ütköztetésekor létrejövő végállapotok elektroneloszlásának aszimmetriáját vizsgálta. Kutatásai kiterjedtek az elektronbefogással létrehozott, úgynevezett belsőhéj-vakanciák (kihagyások) aszimmetriájának kérdéskörére.
Jelentős eredményeket ért el a nemesgázütközések, elsősorban a neon és proton-hélium ütközések egyidejű ionizációja és töltéscserével járó folyamata tekintetében. Dolgozott a proton-hélium ütközésben az elektron-elektron szóródás révén létrejövő elektronbefogási jelenségek kísérleti jellegű kutatásaiban is.
A 68 éves, háromgyermekes Pálinkás József 1986-ban megkapta az Akadémiai Díjat, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2015-ben az Antall-díjat. 2012 óta Debrecen díszpolgára.
Pálinkás József 1991-től 1996-ig a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, majd a párt szakadását követően alapítója lett a Magyar Demokrata Néppártnak, innen 1998-ban lépett tovább a Fideszbe.
Az első Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára volt, 2001-től a tárcát is vezette a 2002-es kormányváltásig. 2003-ban, a párt újjászerveződését követően a kulturális tagozat elnökévé választották, amelyben több tudós, művész és sportoló is részt vett (például: Jankovics Marcell rajzfilmrendező vagy Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó). 2002-ben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja és a Professzorok Batthyány Körének elnöke lett, amiről a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé történt megválasztása után mondott le.
A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.
2014-ben, miután az MTA elnökeként befejezte a munkáját, folyamatosan eltávolodott az Orbán Viktor vezette Fidesztől. Erről a Telexnek adott egyik interjújában azt mondta:
Most olyan politikát folytat, amelyet nemhogy elfogadni nem tudok, de nem is értek igazán. Például miért kell a magyar közéletet felhergelni olyanokkal, hogy a magyar adófizetők terhére Magyarországra hoz egy kínai egyetemet. Felfoghatatlan, amikor egy politikus azt hiszi, hogy mindent is megcsinálhat.
Nem véletlen, hogy 2020 októberében többekkel együtt megalapította az Új Világ Néppártot, amelynek elnöke. Nem sokkal később az Indexnek is megerősítette: miniszterelnök-jelöltként megmérettetné magát.
Egy május 21-i sajtótájékoztatón Pálinkás József azt mondta (a momentumos Hajnal Miklóssal és a jobbikos Szabó Gáborral közösen tartott sajtótájékoztatóján), hogy megegyezett az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokkal arról, hogy amennyiben az Új Világ Néppárt önálló frakcióalapításához szükséges – vagyis legalább öt – egyéni jelöltje valamely körzetben nyer az előválasztáson, az előválasztás után napirendre tűzik a hatpárti szövetség hétpártira bővítésének kérdését.
Ha mégsem nyer előválasztást a jelenleg alig több mint 100 taggal rendelkező Új Világ Néppárt legalább öt képviselője, akkor jelöltjeik az előzetesen választott frakciókba tudnak majd beülni egyéni győzelmük esetén. Pálinkás József azt mondta, hogy több választókerületben is jelölteket fognak állítani, 25-30 olyan képviselőjelölttel rendelkeznek, akik indulnak a párt színeiben.
Pálinkás József az Indexnek is azt mondta, hogy
AZ ÚJ VILÁG NÉPPÁRT BELSŐ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA ALAPJÁN A TAGSÁGUK TÖBBSÉGE A MOMENTUMOT ÉS A JOBBIKOT PREFERÁLJA, UGYANAKKOR A JELÖLTJEIK NÉGY-ÖT PÁRTOT IS MEGNEVEZTEK A HATPÁRTI ELLENZÉKBŐL.
Pálinkás József nem tartja hátránynak, hogy a többi miniszterelnök-jelölthöz képest későn jelentette be az indulását. Az Indexnek az mondta, mindenképpen meg akarták várni az Új Világ Néppárt tagságának hivatalos döntését.
Azt is hangsúlyozta: most az szolgálja a legjobban a kormányváltást, illetve a politikai irányváltást, ha csatlakoznak a színes ellenzéki együttműködéshez, és ott képviselnek egy pragmatikus polgári értékrendet.
Pálinkás József kifejtette: bár az ideológiai jelzőknek ma már nincs olyan világos megkülönböztető ereje, mint korábban, az Új Világ Néppárt egy piacpárti, szabadelvű, konzervatív, de a szolidaritás iránt érzékeny, a balközéppel együttműködni tudó párt.
Egyébként ha nem jutok be, nem jutok be, ennyi volt, nem gondolom, hogy meg kellene jelölnöm valakit, akit támogatok. Ennek a koalíciónak az az egyik legnehezebb része, hogy tulajdonképpen egy pártként kell indulnia. Amikor létrehoztuk az Új Világ Néppártot, úgy gondoltuk, hogy alakul egy jobbközép és egy balközép párt. Ha ezek ketten tudtak volna elegendő szavazatot szerezni, és koalícióra lépnek, sokkal természetesebb szövetség jön létre. Mondjuk, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik szinte egy pártként működése okoz némi zavart és nehézséget
– erről egy múlt heti, a Népszavának adott interjújában beszélt.
Pálinkás József szerint az Új Világ Néppárt sorsa is eldől a 2022-es választáson. Ha nem tudnak frakciót alakítani, akkor pont úgy el fognak tűnni, mint más pártkezdemények. A pártelnök azt mondta, hogy biztos nem fog fenntartani egy mikropártot. Céljuk világos: jobbközép polgári pártként a Fidesztől elhozni szavazatokat.
Pálinkás pártelnök a miniszterelnök-jelölti előválasztás mellett képviselőjelöltként is arra készül, hogy megméretteti magát Hajdú-Bihar megyei, 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében (székhelye: Debrecen), ahol valószínű, hogy Kósa Lajos volt debreceni polgármester ellen indul.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy keddtől vasárnapig – június 29-től július 4-ig – sorozatot indítunk, és egyenként bemutatjuk az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket. A Kutatócentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség körében az ellenzéki előválasztásról, ennek eredményét figyelembe véve a mai, Pálinkás Józsefről szóló portré után, szerdán (30-án) Fekete-Győr Andrásról, csütörtökön (július 1-jén) Márki-Zay Péterről, pénteken (július 2-án) Dobrev Kláráról, szombaton (július 3-án) Karácsony Gergelyről, végül pedig a kutatás szerint a legesélyesebb jelöltről, Jakab Péterről vasárnap (július 4-én) közöljük portrécikkünket.
(Borítókép: Csorba Dániel / Index)