Kedden este a kormány Facebook-oldalán tették közzé az induló nemzeti konzultáció kilencedik kérdését. A szövegezése szerint „Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában.”

Arra kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak erről, és megadnak két választási lehetőséget. Az első, hogy helyes, hogy a törvény korlátozza a gyermekekre irányuló szexuális propagandát, a másik, amit beikszelhetünk, hogy a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propaganda nem jár kockázattal, ezért azt felesleges tiltani.

Az, hogy ez a témakör megjelent, nem számít újdonságnak, hiszen június 24-én, amikor Gulyás Gergely Kormányinfót tartott, már előrevetítette, hogy lesz kérdés arról is, hogy a gyermekek szexuális felvilágosítása kizárólag a szülők feladata legyen-e. Azonban ezt ezzel a felütéssel, Soros Györggyel és a nemzetközi támadásokkal megfűszerezve csak most tették az emberek elé. 

Emlékezetes, a parlamentben a kormánypárti többség – a jobbikos képviselők támogatásával – 157 igen szavazattal, egy nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a komolyan bírált törvényt. Korábban nyílt levélben követelte tíz civil szervezet, hogy ne szavazzák meg a parlamenti képviselők a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által beterjesztett salátatörvényt, amely, álláspontjuk szerint, támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen is. Bővebben erről itt, itt és itt írt az Index, valamint lehozott több érdekes interjút, többek között az Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyházban című könyv szerzőjével és Vizi Jánossal, a pszichiátriai társaság elnökségi tagjával.

Az már Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes videójából derült ki, hogy a konzultációban a többi kérdés zömében gazdasági jellegű:

• várják a véleményeket a családi adó-visszatérítéssel kapcsolatban. Mint fogalmaz, ennek az a lényege, hogy ha idén elérjük az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, akkor a gyermeket nevelő családok visszakaphatják a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig;
• egy kérdés a munkát terhelő adókra vonatkozik majd, amelyek jelentősen csökkentek az elmúlt években;
• egy másik kérdés arról szól, hogy kapjanak-e alkotmányos védelmet a családtámogatások és a nyugdíjak;
• arra is kíváncsiak, hogy a magyar emberek támogatják-e a hitelmoratórium további meghosszabbítását;
• azzal kapcsolatban is várják majd a válaszokat, hogy a magyarok támogatják-e, hogy a minimálbér kétszázezer forintra emelkedjen. Ez a lépés azt szolgálná, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a családok is jobban részesüljenek.

Azt, hogy ezekhez is hozzákapcsolják-e a milliárdost, még nem tudni, annyi viszont biztos, hogy a magyar kormány külföldi lapokban reklámozza azt a hét pontot, amellyel Orbán Viktor állt elő az egy héttel ezelőtt a Vigadóban tartott előadásán,

A hirdetés egyébként megjelent a dán Jyllands-Postenben és a spanyol ABC-ben is, a De Morgen című belga lap pedig cikket írt arról, hogy visszautasította az orbáni hét pont megjelentetését.

A Vigadóban nagyjából arról volt szó, hogy az Európai Unió a hatalma tekintélyes szeletét kiszervezte a Soros-féle hálózatoknak és az amerikai demokrata érdekeknek. Ennek a miniszterelnök szerint három lépcsőfoka volt, az első, hogy az Európai Bizottságot politikai testületté alakították, a második, hogy az EU-tagországokról készített jogállami országjelentések elkészítését kiszervezték civil szervezetekhez. Ezek Soros György hálózatához tartoznak. A harmadik lépcsőfok az, hogy az EU-tagországokat az ő véleményük alapján minősítik, ami visszaélés a hatalommal, azzal, amellyel az EU-tagországok ruházták fel az Európai Bizottságot – a kormányfő szerint. 

(Borítókép: Soros György 2017. június 8-án. Fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan)