A tartósan vízhiányos időszak kezdetét mától, július elsejétől állapította meg Pintér Sándor belügyminiszter – jelent meg a közlemény a Magyar Közlönyben.
A kihirdetés a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével történik, és az ország egész területére vonatkozik. Korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
Ebben az időszakban nem kell vízkészlet-járulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, annak érdekében, hogy mesterséges vízpótlással – vagyis öntözéssel – mérsékelhetők legyenek az aszályos időjárás hatásai. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot írásban kell bejelenteni a területileg illetékes vízügyi hatósághoz, és a bejelentéshez csatolni kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulását.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti már a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, és már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik.
(Borítókép: A Tisza alacsony vízállása miatt kialakult homokpad a kiskörei vízlépcsőnél 2019. augusztus 29-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)