A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői úgy döntöttek, hogy közösen indulnak a 2022-es országgyűlési választáson, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőjelölteket előválasztáson választják meg. Az Index ezen a héten portrésorozatban mutatja be azokat az ellenzéki politikusokat, akik megmérettetik magukat a 2021. évi előválasztás első fordulójában szeptember 18–26. között. A tét, hogy ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjeként a kihívója a Fidesz–KDNP jelöltjének, várhatóan Orbán Viktor kormányfőnek, a 2022-es országgyűlési választáson. Sorozatunkban ma Márki-Zay Péter portréját ismertetjük.
Hódmezővásárhelyen született 1972. május 9-én. Középiskolai tanulmányait a Bethlen Gábor Gimnáziumban végezte, 1990-ben érettségizett. 1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketingszakot, 1993 és 1996 között a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági mesterszakot, majd 1997 és 2001 között a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnökként végzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, majd 2006-ban doktorált, s ezzel PhD-fokozatot szerzett.
1996 és 2004 között az EDF Démásznál, majd a Kontavill-Legrandnál dolgozott közgazdász és marketingmenedzseri pozícióban. 2004-ben feleségével és akkor még öt gyermekükkel Kanadába költözött. Néhány hónapig házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, majd marketingesként a CARQUEST autóalkatrész-kereskedő cég kanadai részlegénél kapott állást. Később az Amerikai Egyesült Államokba települt át, ahol továbbra is a CARQUEST cégnél dolgozott. Ötévnyi külföldi tartózkodás után, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre hét gyermekével.
Hazaérkezése után a szegedi áramszolgáltatónál kapott munkát, ahol előbb stratégiai tervezéssel, majd ügyfélszolgálat-vezetéssel bízták meg. 2016 áprilisától 2017 decemberéig a Legrand Hungary Zrt. marketing- és belföldi logisztikai vezetője volt. 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen a nonprofit és üzleti marketing tárgyakat tanította.
Nős, felesége Vincze Felícia Lilla (1994) fizikus, bába és dúla. Gyermekeik: Ferenc (1996), Lilla (1997), Teodóra (1998), Gellért (2000), Emma (2003), Lóránt (2005) és Pál (2009).
Miután Almási István (Fidesz–KDNP) hódmezővásárhelyi polgármester 2017. november 20-án meghalt, az akkori hírek szerint a helyi Jobbik és MSZP vezetői keresték meg, hogy induljon el a 2018. február 25-re kiírt időközi választáson, amit függetlenként, de csaknem valamennyi akkor működő ellenzéki párt támogatásával el is vállalt. Köztudomású tény volt, hogy Márki-Zay Péter két ízben távozott a Legrand-tól, először 2004 márciusában, akkor hagyta el Magyarországot, másodszor pedig 2017 decemberében. Ekkor hivatkozott arra, hogy ennek politikai oka is lehet, de legalábbis menesztésének időzítése furcsa. Ugyanakkor elmondta, hogy végkielégítését a kampányra tudja majd használni. (A Legrand egyébként ebben az ügyben egy Márki-Zayt meghazudtoló közleményt is kiadott, amelyben cáfolta a politikai okokat, az igazit azonban nem hozhatta nyilvánosságra egykori munkavállalójának beleegyezése nélkül.) A Fidesz–KDNP jelöltje Hegedűs Zoltán alpolgármester volt, rajta kívül a korábban az MSZP-ben politizáló, de a párttól addigra eltávolodott Hernádi Gyula indult. A kampány rendkívül kiélezetté vált, az eredmény pedig elég nagy meglepetést hozott, hiszen
Márki-Zay 13 076 szavazattal, 57,49 százalékos eredménnyel győzött, nagyon magas, 62,45 százalékos részvétel mellett, így a Fidesz–KDNP elvesztette az egyik legerősebb fellegvárának hitt Hódezővásárhelyt.
Újdonsült polgármesterként kisvártatva az országos politikába is belevetette magát, hiszen váratlan sikerét – a városnak 1990 óta kizárólag a jobboldalhoz tartozó polgármestere volt Rapcsák András, Lázár János, majd Almási személyében – még az is tetézte, hogy Hódmezővásárhely parlamenti képviselőjét Lázár Jánosnak hívták, aki a Miniszterelnökséget vezette.
Márki-Zay hamarosan több vizsgálatot is kezdeményezett az előző városvezetés ellen, segítségül híva ezekhez távoli rokonát, Hadházy Ákost, illetve a zöld dossziés NAV-osként közismert Horváth Andrást.
Ekkor még miniszterelnöki ambícióit nem hangoztatta, ugyanakkor a beharangozott ügyek nem hozták meg számára az elvárt eredményt.
A 2018-as országgyűlési választások kampányában egyre jobban az országos médiaérdeklődés középpontjába került, hiszen vásárhelyi győzelmére sokan felfigyeltek. Tüntetéseken vett részt, s egyre inkább a teljes ellenzéki összefogást sürgette, miközben belekeveredett néhány kínosabb ügybe is: kiderült, hogy diktafonra rögzíti tárgyalásait,
a Városházára pedig migránsszámlálót szereltetett, melyet a választási bizottság távolíttatott el vele, hiszen jogszabályellenesen, egy középületben kampányolt.
Az április 8-i választáson a Jobbik jelöltjét, Kiss Attila állatorvost támogatta a szocialista Rója Istvánnal szemben, aminek kapcsán a Hódmezővásárhelyen fórumot tartó Tóbiás József MSZP-s alelnökkel is szóváltásba keveredett. A körzetet végül Lázár János nyerte, aki 51,78 százalékot kapott – némi érdekesség, hogy Hódmezővásárhelyen 13 287-en szavaztak rá, tehát valamivel több voksot kapott, mint másfél hónappal korábban Márki-Zay Péter, aki ekkoriban már csaknem napi szintű szereplőjévé vált a híradásoknak.
2018 novemberében jelentette be a Mindenki Magyarországa Mozgalom megalapítását, aminek alapító tagjai Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Magyar György, Elek István, Kaltenbach Jenő, Lukácsi Katalin, Mellár Tamás és Üveges Gábor voltak. (Többen közülük azóta már eltávolodtak a szervezettől, és Karácsony Gergely új szervezetében tűntek fel.)
Mindeközben hódmezővásárhelyi polgármestersége folyamatos össztűz alatt állt, hiszen a képviselőtestületben kisebbségben volt: a Fidesz–KDNP 10 mandátumot birtokolt a 14-ből, így ő csak két jobbikos és két szocialista képviselőre számíthatott, közülük az egyiküket, az MSZP-s Kis Andreát jelölte alpolgármesterének. Hosszú lenne felsorolni a 2019 októberi önkormányzati választásokig a helyi közéletet – s néhol az országosat is – felborzoló eseményeket, de az kétségkívül igaz, hogy a város az érdeklődés homlokterébe került. Ide tartozik többek között Márki-Zay Péter egykori, otthon szüléssel foglalkozó cége, a Kész Zoltánnal az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása körüli csúsztatás, illetve jó néhány feltűnő, néhol ellentmondásos kijelentés. 2018. szeptember 28-án például Budapest egyik kerületében a DK polgármesterjelöltje mellett kampányolt, majd Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét október 16-án a legelutasítottabb politikusnak nevezte az ATV-n. Sneider Tamást, a Jobbik akkori elnökét szövetségeseként aposztrofálta, majd október 7-én Facebook-videójában szükségesnek látta a Magyar Gárda életre hívását.
A Jobbikba kellenek zsidók és cigányok is, de radikálisnak kell lenni, mert igenis, a tisztességes és becsületes magyarságért ki kell állni valakinek, igenis kell egy Magyar Gárda, amiben ott vannak a zsidók, a cigányok és a baloldaliak is.
Október 23-án az LMP-ből akkorra már kilépett Hadházy Ákossal, az MSZP-vel, a DK-val és a Momentummal tüntetett Budapesten, ahol azt jósolta, hogy a jövőben forradalmárok rángatnak ki embereket a limuzinjaikból, és arany vécékeféket keresnek kastélyokban.
A 2019-es önkormányzati választások idejére Márki-Zay már kétségkívül országosan ismert politikus volt, és ennek tudatában vágott neki annak a kampánynak, amelyet 2018 januárja óta szinte be sem fejezett. Ezúttal Grezsa István, a Fidesz–KDNP színeiben megválasztott helyi képviselő, egyúttal miniszteri biztos indult ellene, de nem a kormánypártok színeiben, hanem függetlenként. Márki-Zay Pétert a saját mozgalma mellett egy, a híveiből létrehozott civil szervezet, a Tiszta Vásárhelyért Egyesület támogatta. Teljes sikerrel járt: a 10 választókerületből 9-et megszerzett, s csupán az erős jobboldali kötödéssel bíró külterületen veszített a Fidesz–KDNP és az őket segítő Szeretem Vásárhelyt Egyesülettel szemben. Márki-Zay ezúttal 13478 voksot gyűjtött be, ami 57,3 százalékos arány. A részvétel ismét magas, 65,99 százalékos volt.
Biztos többségének tudatában igazából ott folytatta, ahol abbahagyta, s ekkoriban már sokakban felmerültek miniszterelnöki ambíciói is. Ő erre már 2020-ban célzott, majd 2021 januárjában bejelentette, hogy megméretteti magát az előválasztáson, sőt képviselőjelöltként is elindul Lázár János ellen. E két dátum között azonban hódmezővásárhelyi ügyei sem voltak csendesek.
Bírálói szemére vetették – és vetik –, hogy a város nem fejlődik, nem történnek beruházások, rackajuhokkal legelteti a füvet belterületen, és minősíthetetlen jelzőkkel illeti ellenfeleit, melyek kapcsán egyébként valóban több pert is vesztett.
Mindemellett tény, hogy Hódmezővásárhely 2020 nyarán a helyi könyvtár, illetve levéltár, 2021 áprilisában pedig két középfokú oktatási intézményének a Modern Városok Program keretében már 2017-ben elnyert támogatását bukta el mintegy 12 milliárd forint összértékben, mert nem történt előrelépés a projektekben. Márki-Zay mindezekért a kormányt okolta, hiszen szerinte a város sokat fejlődött, de az ellenzéki polgármestereket hátrányosan megkülönböztetik. Nagy vihart kavart az is, hogy a helyi busztendert egy olyan vállalkozó nyerte el, aki egyébként az előzetes tervdokumentációt készítette, majd később kiderült, hogy buszai nem rendelkeznek minden szükséges engedéllyel. Mindezzel szinte egy időben, 2021. február 11-én az ATV-ben nagy felzúdulást kiváltva jelentette ki, hogy
ha a tanárok azt mondanák egyszer, sztrájkolunk, és nem megyünk be, megszűnik az oktatás, és Orbán Viktort térdre lehetne kényszeríteni. Ha az összes orvos mondja ugyanezt, megszűnik az egészségügy, összefog 5-6 ember, és azonnal le tudják állítani.
A sorozatosan elvesztett bírósági ügyek miatt többször is beszélt arról, hogy elindítja az általa „vérbíráknak” nevezett bírókról szóló oldalt (erről a Magyar Helsinki Bizottság is elítélően nyilatkozott), amit végül nem tett meg, ugyanakkor 2019 óta számos polgári peres, illetve büntetőügyben marasztalták el, több esetben pénzbírságra, majd próbára bocsátásra ítélték. Legutóbb 2021. június 24-én, Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott ellen vesztett pert jogerősen.
A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom részt vesz az előválasztáson; eddig 65 saját vagy támogatott aspiránst jelentettek be.
(Borítókép: Csorba Dániel / Index)
Keddtől vasárnapig – június 29-től július 4-ig – egyenként bemutatjuk az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket. A Kutatócentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség körében az ellenzéki előválasztásról, ennek eredményét figyelembe véve a keddi, Pálinkás Józsefről szóló portré után szerdán Fekete-Győr Andrásról, Márki-Zay Péterről csütörtökön (július elsején), pénteken (július 2-án) Dobrev Kláráról, szombaton (július 3-án) Karácsony Gergelyről, végül pedig a kutatás szerint a legesélyesebb jelöltről, Jakab Péterről vasárnap (július 4-én) közöljük portrécikkünket.