Idén több mint húszezren vehetik át nyelvvizsga nélkül a diplomájukat. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez a szám azért ilyen magas, mert sok hallgató már eleve úgy tervezett, hogy idén is lesz nyelvvizsga-amnesztia, amelynek eredményeként a következő években akár számottevően is csökkenhet hazánkban a nyelvi képesség szintje.
Nyelvvizsga nélkül is kézhez vehetik a diplomájukat, akik 2021. augusztus 31-ig sikeresen befejezik felsőoktatási tanulmányaikat – jelentette be korábban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.
A döntést azzal indokolják, hogy tavaly a felsőoktatásban vezették be először a korlátozásokat, és bár a digitális oktatás jól vizsgázott, úgy vélik, hogy a nyelvtanulás és a nyelvvizsgázás mégis nehézkes volt a fiatalok számára az elmúlt évben.
Tavaly ugyanez az intézkedés több mint százezer új diplomást hozott, most pedig azt saccolják, hogy várhatóan a közel ötvenezer diplomázó közül húszezer hallgatónak nincs nyelvvizsgája.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint ez a szám kirívóan magas, csaknem duplája annak, ami a korábbiakban éves szinten megfigyelhető volt, a jelenség hátterében pedig éppen az áll, hogy a legtöbb hallgató a tavalyi tapasztalatokból kiindulva már eleve arra apellált, hogy idén is lesz nyelvvizsga-amnesztia.
Emiatt a diákok egy jelentős része abszolút nem helyezte előtérbe a nyelvtanulást, holott hosszú évek óta mindenki arról beszél, hogy az idegen nyelvi és az informatikai tudás a XXI. században kincset ér. Most, hogy ezt megkérdőjelezték, a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be. Egyszóval döbbenetesen rövidlátó és hosszú távon is kártékony intézkedésnek tartom a nyelvvizsga nélküli diplomázás lehetőségét
– mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint a döntés már csak azért sem volt indokolt, mert a digitális oktatás az egyetemeken működött a leghatékonyabban, de még a sokszor nehezebb helyzetben lévő középiskolások közül is több tízezren nyelvvizsgáztak gond nélkül idén tavasszal.
„Ha mégis kompenzálni szeretnék az egyetemistákat, akkor kiadhatták volna nekik a diplomákat azzal a feltétellel, hogy egy vagy két éven belül leteszik a nyelvvizsgát. Így a munkaerőpiac sem került volna nehéz helyzetbe, és a hallgatók nyelvtudása sem csorbult volna” – tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
A döntésnek természetesen a nyelvvizsgaközpontok sem örülnek, egyrészt nem tartják jogosnak a könnyítést, másrészt súlyos anyagi károkat is szenvednek az intézkedés miatt.
„Érdekes módon csak a nyelvvizsgáztatás esetében merül fel kérdésként, hogy elvárható-e a vizsgázás. Ezen az alapon a felsőoktatás záróvizsgáit, az államvizsgát is törölni kellene az idén, hiszen a diákok javarészt online képzésben részesültek. Nem tartjuk az online tanulás mellett sem teljesíthetetlennek a vizsgakövetelményeket” – erről korábban az ELTE Origó Nyelvi Centrum beszélt lapunknak. Kérdésünkre azt is elárulták, hogy már a tavalyi amnesztia is hatalmas bevételkiesést jelentett.
„A közel 130 ezer nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül kiadott diploma, az emelt szintű írásbeli nyelvi érettségi komplex vizsgaként elfogadása a tavalyi évben az előző évhez viszonyítva 223,5 millió forint árbevétel-kiesést eredményezett” – közölte az intézmény.
A Corvinus Nyelvvizsgaközpont vezetője sem támogatja az újabb amnesztiát, tapasztalataik szerint az elmúlt egy évben a legtöbb egyetemen ugyanis teljes értékű volt a nyelvoktatás. Emellett a járvány okozta helyzethez a magántanárok és a nyelviskolák is alkalmazkodtak, így a felkészüléssel nem lehetett probléma.
„Nem csupán szakmailag tartom indokolatlannak a nyelvvizsga-követelmény alóli mentesítést az elmúlt év eseményeire hivatkozva, hanem úgy vélem, valójában ezzel – közép- és hosszú távon – éppen a frissen diplomát szerző végzős hallgató kerülne nehezebb helyzetbe a munkaerőpiacon, hiszen nyilvánvalóan sekélyesebb lenne a nyelvtudása így, mivel nincs rákényszerítve nyelvi ismereteinek fejlesztésére, ami nélkül ma már egyre nehezebb érvényesülni” – mutatott rá korábban Erdei József.
A Kormányinfón is érdeklődtünk Gulyás Gergelynél azzal kapcsolatban, hogy tervezik-e kárpótolni a nyelvvizsgaközpontokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre elmondta, hogy megérti az intézmények nehéz helyzetét, de bízik benne, hogy hazánkban nemcsak a diploma miatt tanulnak nyelvet az egyetemisták. Kiemelte, hogy a nyelvvizsga sok munkahelyen plusz pénzt, míg az állásinterjúkon óriási előnyt jelent.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nagyon örül a bejelentésnek, ők többször is hangsúlyozták, hogy miért tartják ezt szükségesnek. Facebook-oldalukon azt írták, hogy az egyik fő ok, hogy a nyelvvizsgaközpontok nagy része lemondta a tavaszi vizsgaidőszakot, ráadásul csak kevés helyen, továbbá kevés nyelvből és szakból lehetett online szakmai nyelvvizsgát tenni. Sokaknak a változások miatt az államvizsgára való felkészülési ütemterve is teljesen felborult. Emellett több mint egy éve nem volt lehetőség huzamosabb ideig jelenlétben nyelvet tanulni, ami sokak számára különösen nagy nehézséget jelentett.
(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. Fotó: Marjai János / MTI)