Az alkotmánybírák július 19-étől hathetes ítélkezési szünetet tartanak. A nyári vakáció előtt azonban még várhatóan döntést hoznak a lakástörvény ügyében, és három év után ismét napirendre vették a lex CEU és a civiltörvény alaptörvény-ellenességét feszegető képviselői indítványokat.
A testület honlapján olvasható tájékoztatás szerint az alkotmánybírák július 19-től augusztus 27-ig ítélkezési szünetet tartanak. Ez az időszak az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele, ugyanakkor nem érinti az alkotmánybírósági törvényben megállapított határidőket, így többek között az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőt sem.
Ami az ítélkezési szünetig hátralévő bő másfél hetet illeti, az alkotmánybírák megnyomják a végét, azaz több, nagy közérdeklődést kiváltó indítványt is tárgyalnak.
Áder János köztársasági elnök június 25-én a törvény aláírása helyett alkotmányossági vétót emelt, azaz az Alkotmánybírósághoz fordult a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítás ügyében. Az államfő az indítványában azt írta:
Álláspontom szerint a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása, a világörökségi és műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből eredő követelményeknek, ezért alaptörvény-ellenes.
A köztársasági elnök szerint a jogalkotói cél és a vételi jog intézménye sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. Mint levelében fogalmazott, a törvény
a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezése alapján differenciáltan a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg akként, hogy ebből az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít. Ez a szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak.
A lakástörvényről várhatóan meglesz a határozat július 19-ig, hiszen az alkotmánybírósági törvény értelmében a testületnek az államfői indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznia kell.
Az Alkotmánybíróság három évvel ezelőtt – az európai alkotmányos párbeszéd jegyében – felfüggesztette az eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben, miután az Európai Bizottság 2017 végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt.
Az Európai Bíróság tavaly júniusban hozott ítéletében kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU-jogot, tavaly ősszel pedig a lex CEU ügyében adott helyt mindenben az Európai Bizottság kifogásainak.
Mindkét törvény ügyében az országgyűlési képviselők egynegyede kérte a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Ilyenkor azonban – szemben az alkotmányossági vétóval – az Alkotmánybíróságot nem köti eljárási határidő. Ezért korántsem valószínű, annak ellenére, hogy június 30-án és július 6-án is tárgyalta a határozattervezetet a teljes ülés, hogy a két törvényről még a nyári ítélkezési szünet előtt döntés születik.
Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el a Soros György által alapított budapesti Central European University (CEU) működését érintő törvénymódosítást. Az indítványozó országgyűlési képviselők azért fordultak az alkotmánybírákhoz, mert szerintük
a jogszabály aránytalanul, ezért alaptörvény-ellenesen korlátozza az oktatás szabadságához fűződő alapjogot,
továbbá sérti a jogbiztonság alkotmányos feltételeit, egyebek mellett azzal, hogy nem hagyott elég időt az egyetemnek az új előírások teljesítésére.
A parlament 2017. június 13-án fogadta el a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amelynek hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
Az indítványozók szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor.
Az indítvány szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal is, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései.
Továbbá aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke nemrégiben összegezte az Alaptörvény hatályba lépése óta eltelt tíz esztendőt:
Az Alkotmánybíróság 867 érdemi határozatot hozott és 264 jogszabályi rendelkezést, valamint 132 bírói döntést semmisített meg határozataiban. 44 mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, 61 alkotmányos követelményt írt elő, és 57 alkalmazási tilalmat rendelt el, azaz összesen 558 esetben avatkozott be a hatalmi ágak által meghozott aktusokkal összefüggésben az alapjogok és alkotmányos rend védelme érdekében.
A nyári ítélkezési szünet előtt az Alkotmánybíróság rendszeresen „nagytakarítást végez”, azaz igyekszik minél több ügyet lezárni. Ez idén sincs másképp, hiszen a 15 tagú teljes ülés, valamint a három 5 tagú tanács július 6-i napirendjén nem kevesebb mint 41 ügy szerepelt.
Az Alkotmánybíróság a tanácskozásait tavaly április óta videókonferencia keretében tartja meg.
(Borítókép: Műemléképületek sorai az épített világörökség részét képező budai Várnegyed Országház utcájában parkoló személyautók sokaságával. Fotó: Jászai Csaba / MTI)