Július 8-án, azaz a kihirdetésétől számított 15. napon hatályba lépett a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény (a pedofil bűnözők nyilvántartására vonatkozó fejezet ellenben csak 2022. február 1-jén lép hatályba), amely nem kevesebb mint tizenegy törvényt módosított:

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény;
2. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény;
3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény;
4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény;
5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény;
6. A családok védelméről szóló törvény;
7. A nemzeti köznevelésről szóló törvény;
8. A munka törvénykönyvéről szóló törvény;
9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény;
10. A Büntető törvénykönyvről szóló törvény; valamint
11. A kormányzati igazgatásról szóló törvény.

Két egymástól élesen elválasztható rész

Az Országgyűlés június 15-én 157 igen szavazattal, egy nem ellenében tartózkodás nélkül elfogadta a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által beterjesztett salátatörvényt. A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat eredetileg a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, többek között a gyermekpornográfia büntetését szigorította volna meg jelentősen, továbbá rendelkezett a pedofil bűnözők nyilvántartásának létrehozásáról. Kocsis Máté a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy „elmentek a falig”, vagyis

Ehhez a törvényjavaslathoz nyújtott be aztán néhány nappal később az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy módosító csomagot, amely messze túlmutatott az eredeti törvényjavaslat céljain.

Az elfogadott törvény így két egymástól élesen elválasztható részre tagolható:

1. az eredeti Kocsis–Selmeczi-féle pedofíliaellenes szabályokra, valamint
2. az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által jegyzett, többségében LMBTQI-ellenes rendelkezésekre. (Az LMBTQI a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex szavak kezdőbetűiből képzett betűszó, azaz a szexuális és nemi kisebbségek átfogó megnevezése.)

A törvény pedofíliaellenes szabályai

• A gyermekpornográfia egyes minősített eseteinél, például ha 12 évnél fiatalabb személlyel szemben erőszakot vagy sanyargatást alkalmazva követik el, a bűncselekmény az emberöléssel azonos elbírálás alá esik majd. 

  Vagyis akár húsz évet is kaphat az elkövető úgy, hogy nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani, mert a bíróságnak nem lesz erre lehetősége.

• Létrehozzák a pedofil bűnözők nyilvántartását. Adatigényléssel a hozzátartozók, valamint a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátó személyek ellenőrizni tudják a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyeket (például iskolai dolgozókat, bébiszittereket, edzőket), hogy korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.
• Az elkövetőkről csak az azonosításukhoz és társadalomra veszélyességük mértékének felméréséhez szükséges legszűkebb adatkör válik megismerhetővé (név, születési év, település, arcképmás, elkövetett bűncselekmény adatai). A megismert adatokról másolat, képernyőfotó nem készíthető, azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani.
• A törvény alapján aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, nem foglalkoztatható olyan munkáltatónál, amely gyermekek részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (strand, vidámpark, állatkert). Ahogy kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.

A törvény LMBTQI-ellenes szabályai

• A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
• Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
• A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. 

  E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.

• A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.

• Tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.

• Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
• Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.

A törvény fogadtatása

A törvény parlamenti megszavazása után a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország demonstrációt hirdetett a Sándor-palota elé. (A törvényt Áder János köztársasági elnök végül június 23-án aláírta.) Ahogy a szervezők is írták az esemény Facebook-oldalán, szeretnék megmutatni, hogy mennyien támogatják egymást:

Június 15-én elfogadta az Országgyűlés azt a propagandatörvényt, amely betiltja a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely meleg vagy transznemű embereket jelenít meg, tiltaná a társadalmi célú reklámokban az LMBTQI emberek megjelenését, valamint betiltana minden olyan oktatási programot, amely említést tesz az LMBTQI emberek létezéséről.

Bírálta a jogszabályt Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi alapítója is, aki a Spirit FM Aktuál című műsorában úgy vélekedett, hogy a törvény két ponton alkotmányellenes:

1. A 14 és 18 év közötti személyeknél a szexuális irányultság közötti megkülönböztetés nem alátámasztható,
2. a „népszerűsítés” nincs meghatározva, így nem felel meg a normavilágosságnak.

Ursula von der Leyen kontra Orbán Viktor

Július 7-én az Európai Parlamentben vitáztak a képviselők a törvényről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyenletesnek minősítette a magyar parlament által elfogadott pedofiltörvényt. Szerinte a jogszabály diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, és így szembemegy az EU alapértékeivel. 

A magyar kormány ezzel szemben azt állította, hogy a törvényt félreértették, az csupán a gyerekek védelmét szolgálja, és azt biztosítja, hogy a szülők úgy nevelhessék őket, ahogy szeretnék. Orbán Viktor miniszterelnök július 8-án Belgrádban, újságírók előtt kijelentette, hogy hasznos volt a brüsszeli vita, az álláspontok teljesen letisztultak. Minden világos és érthető: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket beengedjük az iskolákba és az óvodákba. 

A július 7-i Kormányinfón az Index.hu kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy heteken belül elkészülhet a pedofiltörvénybe foglalt pedofilnyilvántartás. A miniszter közlése szerint mindenki megtalálható lesz benne, akit bíróságon elítéltek, így Kaleta Gábor is.

A Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt is megkérdezték, hogy ha a helyreállítási alap forrásait a melegellenes törvény módosításához kötnék, változtatnának-e a jogszabályon.

Magyarország a bírósági ítéleteket mindig végrehajtotta.

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő nyilatkozik a közmédiának a belgrádi repülőtéren 2021. július 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)