Saját kutatáson alapuló cikkel jelentkezett a Másfél fok, ami az elmúlt 120 év hazai hőhullámait vizsgálja, kitekintéssel a jövőre. A tanulmány nem légből kapott. Lakatos Mónika éghajlati szakértő, a földtudományok doktora (PhD), az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója készítette, akinek kutatási területe az éghajlati szélsőségek statisztikai elemzése; valamint Szabó Péter éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat korábbi munkatársa, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ megbízott éghajlati szakértője. A tanulmány főbb megállapításai pontokba szedve könnyebben értelmezhetőek, de drámaiságukon nem tompítanak. A teljes tanulmány, amely a kivonatolásnál is riasztóbb, az éghajlatváltozással behatóan foglalkozó portálon olvasható.

• 2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak.
• Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a 100 évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma.
• A legkomolyabb megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napok kiugró növekedését látjuk a fővárosban 1991 óta. Míg ~100 éve átlagosan a 2 napot sem érte el az ilyen napok száma, 2015-ben 27 ilyen napot kellett elszenvednünk.
• A trópusi éjszakák (nem csökken 20 °C alá a hőmérséklet) száma is meredeken emelkedik. 2019-ben 41 trópusi éjszakát rögzítettek Budapesten.
• Országosan is emelkedik a hőhullámos napok száma: az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen – főként a Kisalföldön és a Dél-Alföldön – a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
• A regionális klímamodellek szerint a helyzet csak rosszabb lesz: a hőhullámok előfordulásának gyakorisága a jövőben növekedni fog Budapesten, a pesszimista forgatókönyv szerint 26–54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente a század második felére a referenciaidőszakhoz képest.
• Országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971–2000) érték kétszeresére növekszik, a század végére pedig az indikátor évi átlagos előfordulása megközelítheti az egy hónapot. Az Alföld és az ország délkeleti területei vannak különösen kitéve a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek.
• A legmagasabb, harmadfokú hőségriadós napok száma is várhatóan emelkedni fog. Ami ma szélsőség, az a század második felére egy átlagos nyári nap lehet.

(Borítókép: Egy fiatal hűsöl egy szökőkútban a Széll Kálmán téren 2017. június 22-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)