Egy algoritmus gyors döntése választási kampányokat befolyásolhat, embereket foszthat meg a legnagyobb kommunikációs felülettől, vagy anyagi károkat okozhat egy cégnek. A Facebook monopolhelyzetben, saját szabályrendszerrel virtuális államot hozott létre, miközben felhasználók százmilliói vannak kitéve önkényes működésének.
A Súgóközpontban találhatunk egy rövid, kevés konkrétumot tartalmazó magyarázatot arra, hogy milyen esetekben alkalmazhatja a Facebook a tiltást.
Azokat a Facebook-fiókokat tiltjuk le, amelyekről feltételezhető, hogy nem felelnek meg a Facebook felhasználási feltételeinek.
Néhány példát is említenek:
A tiltásoknál sokszor hivatkozott közösségi alapelvek szerteágazó dokumentum, érinti többek között az erőszakot, az uszítást, a veszélyes személyeket és szervezeteket, a csalást és félrevezetést, a gyermekvédelmet, a szexuális kizsákmányolást, a megfélemlítést és zaklatást, a magánélethez fűződő jogokat, a meztelenséget, az álhíreket, valamint a szellemi tulajdon védelmét. Itt könnyen átlátható verzióban olvasható.
Ha úgy érezzük, hogy tévedésből tiltottak le, ezen az űrlapon keresztül kérhetünk ellenőrzést. Bizonyos esetekben nincs figyelmeztetés a szankció előtt, a súlyos szabálysértés miatt letiltott fiókokat vissza sem állítják.
Nem mindig tiltanak rögtön, eltávolíthatják a kifogásolt posztot, néhány órás vagy néhány napos tiltást is alkalmazhatnak, vagy nem az egész profil kerül felfüggesztésre, csak a közzétételi lehetőséget vonják meg.
Gombos Zsolt Facebook-szakértő az Indexnek kifejtette, hogy már a regisztrációt is komolyan kell vennünk. Ha azt érzékelik, hogy nem valós adatokat adtunk meg, letilthatnak. Ez főleg a fiataloknál szokott probléma lenni, 13 év a regisztráció alsó korhatára, az ennél fiatalabbak csalhatnak a születési dátummal. Becenévvel sem használhatjuk az oldalt, álnéven pedig azért nem érdemes, mert ha valamiért korlátozzák vagy letiltják a profilunkat, elképzelhető, hogy hivatalos okmánnyal történő igazolás után kaphatjuk vissza, ehhez azonban egyeznie kell a két névnek.
Facebook-felhasználóként jelenthetjük a közzétett tartalmakat. Ki kell választanunk, hogy az adott poszttal milyen gondunk van, itt a meztelenség, erőszak, zaklatás, öngyilkosság vagy önsértés, hamis információ, kéretlen tartalom, nem engedélyezett értékesítés, gyűlöletbeszéd és terrorizmus mellett szerepel a „valami” más kategória is, és ezt megnyitva további alpontok.
Az eddigiekből viszont az derül ki, hogy sokan nemcsak akkor használják ezt a funkciót, ha valóban problémás poszttal találkoztak, hanem a nem szimpatikus személyek elleni eszközként is tekintenek rá.
Ebből kiindulva felmerül a kérdés: mindegy, hogy mit csinálok, ha megfelelő mennyiségű jelentést küldenek rólam, letilt a Facebook?
Erre nincs egzakt válasz, de az a tapasztalat, hogy az egy időpontban különböző IP-címekről érkező jelentésekre gyorsabban reagál a Facebook, mintha ugyanaz a mennyiség szétoszlana több hónapra
– mondja Gombos Zsolt, aki két példát is hozott.
Egy elvált házaspár férfi tagja a közös gyerekről töltött fel képet, de az anya nem járult hozzá, ezért ismerőseivel elkezdték jelentgetni a profilt, ennek hatására felfüggesztették a fiókot.
A tulajdonjogokra is próbálnak figyelni, ezt mutatja az a történet, amikor valaki referenciaként posztolt egy tortafotót, ezt más lementve a sajátjaként tette fel. Az eredeti tulajdonos észrevette, és végül az döntött, hogy ugyanarról a tartalomról többféle szögből is volt képe, ezért a másikat törölték.
A rengeteg felhasználó miatt első körben az algoritmusé a döntés – teszi világossá a szakértő.
Az algoritmus viszont sokszor hibázik, olyan esetekben is tilt, amikor nincs miért. Tudunk fellebbezni a döntés ellen, kitartónak kell lenni, második-harmadik körben eljuthatunk egy moderátorhoz, de a rengeteg eset miatt azonnal meg kell ítélnie az elé kerülő ügyeket. Később is érdemes lehet még próbálkozni, mert mindig más moderátorhoz jut el a fellebbezés, ezért más lehet a megítélése is.
Könnyebb azoknak, akik rendelkeznek az „ellenőrzött profil” jelvénnyel, ezt kék körben kis fehér pipa jelzi. Azok kapják meg, akik átmentek egy szűrőn, legtöbbször híres vagy hírhedt emberek, celebek, politikusok. Az ilyen oldalakra az adott személlyel kevésbé szimpatizálók tábora miatt jelentések ezrei érkezhetnek, de ezeket nem veszi annyira szigorúan a Facebook, mint egy civil profilnál.
A Facebookot évek óta komoly támadások érik annak monopolhelyzete, átláthatatlan tartalommoderálási elvei és az adózási kérdések miatt. Több ország nemzeti szintű szabályozásban gondolkodik, Lengyelország már lépett, de a magyar kormány részéről is elhangzottak hasonló nyilatkozatok, erről itt írtunk részletesen.
A közösségimédia-óriás, hogy enyhítse saját magán a nyomást, létrehozta a tőle függetlenül működő Ellenőrző Bizottságot.
Tudjuk, hogy néha tévedünk, amikor úgy döntünk, hogy eltávolítunk vagy fent hagyunk valamit a Facebookon, ezért hívtuk életre az Ellenőrző Bizottságot. Az Ellenőrző Bizottság függetlenül ellenőrzi néhány bonyolultabb és nagyobb horderejű döntésünket a tartalmakkal kapcsolatban.
Ezek olyan súlyos ügyek, mint Donald Trump kitiltása a felületről. A Facebook igazgatótanácsától függetlenül működő bizottságnak egyébként magyar tagja is van, Sajó András jogtudós személyében, aki az induláskor a Euronewsnak így foglalta össze a viszonyukat a vezetéssel:
Nem arról szól, hogy mi egy bíróság lennénk, amelynek módja van egy végrehajtót kiküldeni, ha valaki nem engedelmeskedik a döntésének. Hanem inkább arról, hogy alapérdeke a Facebooknak, hogy kövesse a bizottság álláspontját. Nem lehet kikényszeríteni.
Mayer Erika ügyvéd, a Mayer & Társai Ügyvédi Iroda vezetője lapunknak elmondta, rendszeresen képviselnek olyan ügyfeleket, akiket letiltott a Facebook.
Ha nem sikerül megoldani a kérdést a Facebook felé történő jelzéssel, hozzánk fordulnak. Első lépésként peren kívüli kommunikációba szoktunk kezdeni, levelezünk. Ha nincs előrelépés, lehet perelni. A Facebook szabályzata szerint, ha fogyasztónak minősül a felhasználó, akkor hazai bíróság elé lehet vinni az ügyet, ha nem, akkor Írországba kell menni.
A magyar nyelvű Facebook az írországi regionális központhoz tartozik, ezért lehet illetékes egy ír bíróság a magyar felhasználók pereiben is. Mayer Erika viszont arról számolt be, hogy bár nem mindig érnek el sikert, még egyik ügyfelük sem lépett bírósági útra. A per hosszú és költséges lehet, miközben egy ingyenes szolgáltatásról van szó, ezért inkább döntenek egy új profil vagy oldal mellett az érintettek.
Mayer Erika szerint a Facebook egy öntörvényű, saját szabályrendszert felállító, szupranacionális cég, ami egy virtuális államot létrehozva irányítja a felhasználók sorsát a felületen, egy döntéssel elzárhat embereket a kommunikáció lehetőségétől, vagy törölhet posztokat, ami a választási időszakokban különösen aggályos.
A közelmúltban elindult egy olyan jogalkotási folyamat, aminek még nem látjuk az eredményét, de úgy gondolom, hogy most meg lehet fogni a Facebookot.
Varga Judit igazságügyi miniszter január végén jelentette be, hogy konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel tavasszal törvényjavaslatot terjesztenek az országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról. A jogszabálytervezet még nem került a képviselők elé.
(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)