A közmédia történelmi helyszínnek is beillő egykori épületeiről az idősebbek többségében él valamilyen kép. A Magyar Televízió Szabadság téri székháza szinte eggyé vált a hazai televíziózás történetével, 1955-től egészen a 2009-es kiköltözésig kulcsszerepet játszott a televíziós tájékoztatásban. Az 1948-ig Tőzsdepalotaként működtetett épület ezzel együtt sosem volt igazán alkalmas a szocializmusban elgondolt új funkciójára, ezért is meglepő, hogy csak 2006-ban adta el az akkori ÁPV Rt. egy kanadai sztárépítész-üzletember cégének.
A Tippin Corporation a vásárlást követő híradások szerint ugyan prémiumminőségű irodákat és üzlethelyiségeket képzelt el a szecessziós épületbe, végül azonban semmi sem történt a Szabadság téri monumentális épülettel, azóta is pusztul.
A legújabb fejlemények szerint szerencsésebb sors juthat a Magyar Rádió egykori, Bródy Sándor utcai bázisának. 2011-ben, amikor egyesítették a közszolgálati médiumokat, a Magyar Rádió munkatársainak is a III. kerületi Kunigunda úti hatalmas gyártóbázisra kellett átköltözniük, összebútorozva a Magyar Távirati Iroda és az MTV akkori alkalmazottaival.
Már tavaly arról szóltak a hírek, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerülhet a Bródy Sándor utca 5–7. alatti, az egykori rádiószékházat is magában foglaló, Pollack Mihály téri és Szentkirályi utcai házak alkotta épületegyüttes. Cserébe a Pázmány ingyen átadja a piliscsabai campusát az államnak. A Makovecz Imre által megálmodott Pest megyei komplexum információk szerint „Nemzeti Tudásparkká” alakul, egyfajta állami tehetséggondozó és továbbképzési központ lesz.
Miután Fürjes Balázs tegnap bejelentette, hogy megtalálták a Palotanegyed szóban forgó (több mint 50 ezer négyzetméter területű) épületegyüttesének új funkcióját, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójánál rákérdeztünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára ideépítendő új campus tervének részleteire.
Ez már a kormány negyedik nagyszabású budapesti campusfejlesztése.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem bővítése és korszerűsítése, valamint a Testnevelési Egyetem campusfejlesztése után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztésének előkészítése az egyik legjelentősebb, felsőoktatással kapcsolatos beruházás” – mondta Vitézy Dávid. A beruházás nem csupán épületek átalakítását, hanem egyben városfejlesztést is jelent. Az előzetes koncepció szerint a zöldfelületekkel is tagolt közösségi tér új, lokális városközpontja lehet majd Józsefvárosnak.
A kialakítás során az is célunk, hogy a környezet méltó módon őrizze a műemléki és építészeti hagyományokat, élhető és magas színvonalú értéket teremtve.
A PPKE új campusának létrehozásához 53 000 négyzetméter nettó hasznos terület szükséges. Az ingatlanbővítést innovációs kihívások is indokolják: laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítését tervezik, hogy a PPKE nagyobb eséllyel vehessen részt a hazai és a nemzetközi tudományos vérkeringésben.
Az épületegyüttes modern multifunkcionális sportlétesítmény, illetve szakkollégium számára is helyet biztosít, az oktatási és az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó alapfunkciók mellett egyetemi könyvtárat és ahhoz tartozó olvasótermeket is kialakítanának. Kiemelt helyen szerepel az egyetem zenei életének fellendítése is, a hangversenyek és koncertek helyszíne az Esterházy-palota Márványterme lehet csakúgy, mint korábban.
A magyar állam mint finanszírozó közel kilencmilliárd forintot biztosít a Pázmány új campusának előkészítő munkálataira, melyeket a BFK bonyolít.
A Miniszterelnökség már jóváhagyta az erről szóló tervpályázat kiírását. Vitézy Dávid szerint a fejlesztésről szóló döntés meghozatalában nem volt szempont a ferencvárosi Diákváros „tehermentesítése”.
(Borítókép: A Magyar Rádió Zrt. épülete a főváros VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 5–7-ben. Fotó: Róka László / MTI)