Ákos a második kerületi Gyöngyvirág utcában lakik Hűvösvölgyben. Jogvégzett emberként van némi áttekintése a jogalkotási folyamatokról, ám mégis hidegzuhanyként érte a földhivataltól érkező határozat. Ebben arról tájékoztatják, hogy – a meglehetősen misztikusan hangzó –
intézményhálózat fejlesztési célból a II. kerületi önkormányzat elővásárlási jogot alapított, ezt pedig bejegyeztette a földhivatalnál Ákosék otthonára.
Nem ők az egyetlenek, a Gyöngyvirág utca ingatlanai mellett a szomszédos Rezeda utcában élők, és több környező utca lakója is hasonló levelet kapott, összesen 149 telek érintett az ügyben. Hogy mi is pontosan az ügy, arról szokatlan módon semmiféle előzetes tájékoztatást nem adott a városvezetés a helyieknek. Ákosnak azonban baljós előérzete van:
Felháborító, hogy erről az önkormányzat egyáltalán nem kommunikált felénk semmit, csak a földhivatal elővásárlási jogot bejegyző végleges (nem fellebbezhető) határozatából értesültünk róla. Az a félelmünk, hogy ez az intézkedés csak az első lépés a kisajátítási eljárás előtt.
Az elővásárlási jog alapítását egyébként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teszi lehetővé a települési önkormányzatoknak. Ez számára minden más elővásárlási jogosultat megelőzően és extrém hosszú, 60 napos gondolkodási időt ad arra, hogy eldöntse kíván-e élni a jogával. Ez az érintett szerint jelentősen korlátozza a tulajdonhoz való joguk gyakorlását (rendelkezési jog szabadságát).
A hivatkozott törvény vonatkozó előírása ráadásul úgy szól, hogy ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. Csakhogy a bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti, tehát csak ezzel terhelten adhatnák el, ami értelemszerűen jelentős mértékben megnehezítheti az ingatlanok eladását.
Az Örsi Gergely vezette önkormányzat érdeklődésünkre azzal magyarázza a kellemetlen helyzetet, hogy a törvényi határidők betartásának kötelezettsége miatt a testületnek rövid időn belül kellett döntenie az előző vezetés által előkészített és így megörökölt Kerületi Városrendezési Szabályzatról (2019. december 31-től Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ).
A KÉSZ 67. fejezetében szabályozott valamennyi Vi jelű vegyes – intézményi besorolású területen lévő ingatlanra elővásárlási jog került.
A dokumentumok elfogadási folyamatában mostanában tesznek javaslatot arra, hogy mely ingatlanok esetében lenne célszerű az elővásárlási jog megszüntetése illetve fenntartása. Egyébként az új vezetés véleménye szerint is indokolatlanul sok ingatlant érintett az elővásárlási jog bejegyeztetése.
E jog fenntartását csak olyan kiemelt városfejlesztési cél indokolhatja, mint például egy hidegkúti ügyfélszolgálat létrehozása, hűvösvölgyi P+R parkoló kialakítása, vagy egyéb közösségi célt szolgáló fejlesztés. Vagyis várhatóan az ingatlanok zöméről - így különösen a lakóingatlanokról - lekerül az elővásárlási jog a KÉSZ felülvizsgálatával. (Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elfogadásával a KÉSZ felülvizsgálatával együtt ez már ősszel megtörténhet.)
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy eddig egyetlen esetben sem élt az önkormányzat az elővásárlás jogával, arról eddig – soron kívüli eljárásban – mindig lemondtunk, és ennek menetéről tájékoztattuk a hozzánk forduló lakókat.
Kérdésünkre az önkormányzatnál azt is leszögezik, hogy nem terveznek kisajátítást. Az elővásárlási jog és a kisajátítás teljesen eltérő fogalmak. Az elővásárlási jog esetén kizárólag a tulajdonos adásvételi szándéka esetén mérlegeli az önkormányzat, hogy érdemes-e az adásvételben rögzített áron megvennie az ingatlant.
Az előző ciklus alpolgármestere, Dankó Virág az előzményekről azt mondja,
korábban az önkormányzat ingatlaneladásokból fedezte a kiadásainak nagy részét, így a kiürült iskolák, óvodák már nincsenek meg, tehát intézményfejlesztési célra egyszerűen nincs hasznosítható ingatlana.
E célból már korábban is vásároltak vagy az államtól kaptak közfeladat ellátására területeket. Itt is erről van szó. Szerinte a jövőbeni intézményfejlesztésnek az elővásárlás legitim eszköze lehet. Nem konkrét fejlesztésekről van tehát szó, hanem ezek elvi lehetőségének megteremtéséről. Dankó Virág szerint semmiféle galibát nem okozott volna, ha a döntést megelőzően részletes tájékoztatást adtak volna arról, hogy miért formál a II. kerületi önkormányzat az ott élő polgárok otthonaira elővásárlási jogot.
(Borítókép: Szováthy Kinga / Index)