Index Vakbarát Hírportál

Diákok, bérbeadók, figyelem! Ezek a lakásbérleti szerződések buktatói

2021. július 17., szombat 13:36

Még mindig házilag, többnyire letölthető szerződésminták alapján készül az lakásbérleti szerződések nyolcvan százaléka. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint ezek a szerződések mindkét szerződő félnek súlyos buktatókat rejtenek magukban. A kérdés aktualitását pedig az adja, hogy a jövő héten hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, ami után elindul a roham az albérletekért. Nem mindegy tehát, hogy milyen szerződést kötnek egymással a felek.

Az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány hatására csökkent a kiadó lakások iránti kereslet, mégis egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz, mindenekelőtt azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. 

Tízből kilenc, közjegyző előtti lakásbérleti ügyben a bérbeadó a beköltözés féltételéül szabja, hogy a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatban, végrehajtás terhe mellett vállalja: ha a szerződés megszűnik, a lakást személyes ingóságaitól kiüríti, és azt elhagyja.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke elmondta:

Egyre tudatosabbak a bérbeadók, már nem csak azok fordulnak közjegyzőhöz, akik egyszer megégették magukat. A lakástulajdonosok legnagyobb kockázatnak a kiköltözni nem akaró bérlőt tartják, de sokan kérnek végrehajtható nyilatkozatot a bérleti díj és a rezsiköltségek megfizetésére is.

A kamarai vezető szerint sokan nem tudják, hogy a kiköltözési nyilatkozat a bérletidíj-tartozás esetére nem biztosít közvetlen végrehajthatóságot, csak a szerződésszegő bérlő kiköltöztetését segíti. Holott a problémás ügyek kilencven százalékában nemfizetés miatt mondják fel a lakásbérleti szerződéseket.

A közjegyzők tapasztalata szerint azokban a lakásbérleti ügyekben, amelyeknél készül közjegyzői okirat, elenyésző százalékban van szükség végrehajtásra. Az a bérlő ugyanis, aki közjegyző előtt vállalt kötelezettséget, általában komolyan veszi a teljesítést. Ha mégis probléma van, akkor a bérbeadónak ügyelnie kell arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el:

Az ingatlan kiürítésének kezdeményezésére, végrehajtásra csak ezeket a lépéseket követően kerülhet sor. A közjegyzői kamara elnöke szerint továbbra is komoly probléma, hogy a bérleti szerződések nyolcvan százaléka házilag, internetről letöltött szerződésminták alapján készül. Ezek a szerződések legtöbb esetben nem az adott jogviszonyra szabottak, egymásnak ellentmondó kikötések vannak bennük, és sokszor tartalmaznak jogszerűtlen szankciókat a bérlővel szemben. 

Nincs például szabályozva, hogy mikor kell kiüríteni és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat.

Sokan felmondási okként írják bele azt is, ha a szomszéd panaszt tesz a bérlőre, miközben nincs meghatározva, hogy mi számít panasznak, kinél és hányszor kell jelentenie a szomszédnak ahhoz, hogy az szerződésszegésnek minősüljön.

A felek sokszor nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, és ez milyen következményekkel járhat rájuk nézve

– állítja Tóth Ádám.

Számos esetben olyan fogalmakat használnak a szerződésekben, amelyek jelentésével nincsenek tisztában, vagy amelyek annyira általános jelentéssel bírnak, hogy később jogvitához vezethetnek.

Az ilyen szerződésekkel összességében az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő. Ráadásul hiába tett a bérlő közjegyző előtt nyilatkozatot a lakbér megfizetésére, ha a bérleti szerződés tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, nem indítható meg vele szemben a végrehajtás.

A kamara elnöke úgy látja, hogy

Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet.

Tóth Ádám szerint a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az a legbiztonságosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ebben az esetben a szerződés biztosan megfelel a jogszabályoknak, a bérlő jogai nem sérülhetnek, és a bérbeadó is garanciát kap arra, hogy szerződésszegés esetén hatékonyan fel tudjon lépni a bérlővel szemben.

Lakásbérleti kisokos

  1. Nézzük meg az ingatlant szerződéskötés előtt. A bérleményt mindig személyesen nézzük meg, és győződjünk meg annak állapotáról még a szerződéskötés előtt. Soha ne érjük be a hirdetésben látott képekkel!
  2. Csak írásban szerződjünk. Nem elég a szóbeli megállapodás vagy a kockás papírra írt szerződésféleség! Megfelelő szerződés nélkül nemcsak a bérlő, hanem a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.
  3. Bízzuk a szerződést szakemberre. A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a lakástörvényt, és nincsenek tisztában a jogaikkal. Ha biztosra akarunk menni, akkor forduljunk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.
  4. A szerződés időtartamát rögzíteni kell. Fontos, hogy pontosan rögzítsük a bérleti szerződés időtartamát, és ne keverjük össze a határozott idejű szerződést a határozatlannal. Ennek elsősorban a szerződés megszűnése körében van jelentősége. A határozott idejű szerződés később határozatlan idejűre módosítható.
  5. A fizetés módját ne felejtsük ki. A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha nem rendelkezünk erről másképp, akkor a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Érdemes a szerződésbe beleírni azt is, hogyan: készpénzben vagy átutalással egyenlíti-e ki a bérleti díjat.
  6. A felmondási határidőket ne tévesszük el. A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak ugyanis törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van.
  7. Figyeljünk a jogellenes kikötésekre. Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe különböző jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Azt például biztosan nem lehet például szerződésbe foglalni, hogy nemfizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet, vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat.
  8. Írjuk bele, mit szabad és mit nem. A későbbi viták elkerülése érdekében azt is érdemes a szerződésbe beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban, vagy hogy lehet-e dohányozni az ingatlanban.
  9. A kaució jogtalanul nem tartható vissza. A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosíték (más néven: kaució) adását követeli, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból nem tartható vissza.
  10. Készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot. Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő, ezt közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozattal lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból.

(Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara)

(Borítókép: Csomor Ádám / Index)

Rovatok