Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az Azonnalinak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a hatpárti ellenzékben ritkán fogadják meg a javaslatait, szerinte az Alaptörvény közjogilag érvénytelen, ezért Polt Péter leváltható, a közös ellenzéki programkezdemény több pontjával komoly fenntartásai vannak, ha nem lesz miniszterelnök, szívesen marad polgármester, ugyanakkor a roma felzárkóztatás kérdése és az oktatás is érdekelné egy ellenzéki győzelem esetén.
Semmi szavam nincsen. Javaslataim vannak, de ezeket a pártok ritkán szokták megfogadni
– jelentette ki Márki-Zay Péter az Azonnalinak, amikor arról kérdezték, hogy mekkora szava van az ellenzéken belül.
„Valószínűleg helytálló” – ezt pedig arra mondta, hogy az Azonnali Pálinkás Józseffel együtt olyan kirakatkonzervatívnak nevezte, akit a hatpárti ellenzék a jobboldali konzervatív szavazórétegnek mutogathat, de valódi szavuk nincs az ellenzéken belül.
Márki-Zay Péter szerint kevés konzervatív van a hatpárti összefogás pártjaiban,
a Jobbik igyekszik még a jobboldali választókat képviselni, azonban sok baloldali programpontja van, amik néha inkább populista vállalásoknak tűnnek, amikre persze szükség van.
A hódmezővásárhelyi polgármester azt is elmondta: ha esetleg mégis megfogadják a javaslatait, akkor sem az ő szavát, hanem a népét fogadják el. Állítása szerint ilyen volt például az, hogy mind a 106 választókerületben legyen előválasztás; ezt a kezdeményezést a Mindenki Magyarországa Mozgalmon belül Kész Zoltán karolta fel, majd a pártok végül „kicsit felvizezett kompromisszumokkal” kénytelenek voltak elfogadni.
A Momentumot tartja az egyetlen olyan ellenzéki pártnak, amely komolyan elszámoltatást akar.
Azok a pártok ellenben, amelyek Zuglóban a szocialista Tóth Csabát támogatják, nyilvánvalóan nem elszámoltatáspártiak
– tette hozzá. Márki-Zay Péter egyébként Tóth Csabát is elszámoltatná.
Azt is mondta, hogy ma az ellenzéki politikusok „mindegyike bűnözőkkel ül egy padban” a parlamentben, és nem az ellenzékiekre gondol elsősorban, de afelől sincs kétsége, hogy
az ellenzékiek között is vannak bűnözők.
A közös ellenzéki program kisebb részét elméleti, nagyobb részét gyakorlati okból helyteleníti.
Elméleti okból helyteleníti a közmunkások bérének felemelését a minimálbér szintjére, gyakorlati okokból a többkulcsos adóval nincs kibékülve, noha elméletben teljesen egyet tud érteni vele. Szerinte ugyanis onnantól kezdve, hogy az ellenzék többkulcsos adót emleget, a Fidesz-gépezet adóemeléssel fogja vádolni az ellenzéket.
„Én könyörögtem az összes pártnak, hogy ez ne kerüljön be a programba, és nagyon mérges vagyok, hogy végül mégis bekerült, és ezzel kockáztatják a rendszerváltást. Ez egy hülyeség” – fogalmazott Márki-Zay Péter.
Arról is beszélt, hogy az Alaptörvényt közjogilag érvénytelennek tartja, ezért Polt Pétert vagy a Médiatanácsot, amelynek csak fideszes tagjai vannak, azonnal le kell váltani. „Ez az elszámoltatás egyik alapvető kérdése” – szögezte le.
Ha az ellenzék 2022-ben nyerne, akkor a jobboldali értékek (polgári demokrácia, jogállam, EU- és NATO-tagság) útján csinálna egy új pártot. Ha viszont az ellenzék nem nyer, akkor szerinte árulás lenne egy új pártot csinálnia.
Ha az ellenzék elárulná az országot, akkor természetesen bármi szóba jöhetne, de mindaddig, amíg ők egyedüli eséllyel rendelkeznek Orbán Viktor kormányának leváltására, a megosztottság csak a Fidesznek jó
– fejtette ki.
Ha nem lesz miniszterelnök, akkor nagyon szívesen marad Hódmezővásárhely polgármestere, de a roma felzárkóztatás kérdése és az oktatás is érdekelné.
(Borítókép: Márki Zay Péter 2020. október 27-én. Fotó: Isza Ferenc / Index)