Magyarországon a nemzetbiztonsági megfigyelésekkel az a fő probléma, hogy nem vonatkoznak rá pontos szabályok – írja Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Pegasus-botrány nyomán. 

A szerző Pintér Sándor belügyminisztert idézi, aki néhány éve, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, hogy Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.

A magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen.

A probléma három csoportból áll:

1. A megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
2. A megfigyelést olyan személy, az igazságügyi miniszter engedélyezi, akitől nem várható objektív döntés.
3. Nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben.

A törvény szerint ugyanis 

nemzetbiztonsági céllal a szolgálatok akkor végezhetnek titkos információszerzést, ha a feladataik ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg. A titkos megfigyelés tartalmi feltételei mindössze ennyiek. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait pedig nagyon tágan határozza meg a törvény, amely nem tartalmaz további tartalmi korlátot. Nincsenek olyan szabályok, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy a megfigyelés megtörténte vagy elmaradása járna-e nagyobb veszéllyel, ahogy olyanok sem, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni.

Emellett

arra sincs megfelelő eljárás, hogy ha a megfigyelés véget ért – akár elérte az eredményét, akár kiderült, hogy felesleges volt –, az érintett polgárokat megfelelően tájékoztassák arról, hogy őket megfigyelték, és milyen adatokat gyűjtöttek róluk.

Ha valaki visszaélést gyanít, az a megfigyeléseket engedélyező igazságügyi miniszterhez fordulhat, aki rendszerint azt válaszolja, 

hogy „Az Ön esetében jogellenes információgyűjtés nem történt”. Ebből a válaszból az persze nem derül ki, hogy egyáltalán nem történt, vagy történt, de a miniszter szerint az törvényes volt.

Mint azt megírtuk, több ismert magyar, ellenzéki közéleti személyiséget is megfigyeltek az NSO nevű izraeli cég mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására kifejlesztett, Pegasus nevű kémprogramjával. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepel, Magyarországon több mint 300 célszemélyről tudni.