A történet abban az éppen nem is olyan apró problémában hibádzik, hogy az állításokat semmivel nem támasztották alá. A kritikus olvasóknak fel kellene tenni néhány nehéz kérdést. Itt van három szempont, amit érdemes lehet megfontolni – fogalmaz Kovács Zoltán az About Hungary nevű portálon.
Az írásában kifejti a Pegasus-botrány eddigi fejleményeit, majd részletezi, hogy a botrány első bökkenője, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerint 2010 óta nem létezik Magyarországon illegális megfigyelés, ezt pedig az ellenőrzések eredményei is alátámasztják.
Másodszor, Varga Judit megszólalását említi, amit a Népszavának mondott. Ez alapján „az államoknak rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy a napjainkban őket fenyegető számos veszély ellen fel tudjanak lépni”.
Harmadszor pedig azzal érvel, hogy ott van az a szintén nem éppen olyan apró probléma, hogy mindez megalapozatlan állításokhoz vezet. „Olvastunk hivatkozásokat kiszivárgott listákra és így tovább, de úgy tűnik, hogy nincs más, mint megalapozatlan állítás” – fogalmazott.
Nem lenne jó, ha a média ebben az esetben is hasonló szintű bizonyítást követelne, vagy egyszerűen csak néhány kemény kérdést tenne fel a kiszivárgott adatokkal kapcsolatban? De a vádakkal Magyarországot és Orbán Viktor kormányát bombázzák, ezért a média csak kérdés nélkül felzabálja az egészet, és fut a csordával
– zárta gondolatait Kovács Zoltán.
Vasárnap egy kiszivárgott listából derült ki, hogy világszerte 50 ezer, Magyarországon 300 embert figyelhettek meg egy izraeli cég, az NSO mobiltelefonok feltörésére specializált kémprogramjával. Az állítólagos magyarországi megfigyeltek között szerepel
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tagadta, hogy az Orbán-kormánynak tudomása lett volna a pegasusos adatgyűjtésről, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont nem cáfolta, hogy a kormány megvette a kémprogramot.