A kortárs építészeti műalkotás december végére készül el.
Közel száz darab, három-négy emeletnyi magas egybefüggő, vízszintes osztás nélküli üveg táblából áll az az impozáns üvegfal, amely a maga nemében a legnagyobb lesz Európában - vág bele rögtön a Magyar Zene Házának bemutatásába Baán László miniszteri biztos, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Nem kell sokat biztatni, szavaiból érződik, hogy minden elemében magáénak érzi e futurisztikus épület fejlesztését. Bár a magyar síküveg gyártás is híres, e monumentális üvegtáblák elkészítéséhez Németországban állt rendelkezésre megfelelő technológia.
Az említett hatalmas üvegfelületek feloldják a bent és a kint határvonalát, a liget fái így a koncertélmény organikus kiegészítőivé válnak.
A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú tervezői szándéka az volt, hogy a természet és az ember által teremtett kulturális környezet a lehető legteljesebb mértékben szövődjön itt össze. Az ikonikus épületnek nemcsak a hullámzó üvegfala egyedi és különleges, de a teteje sem a szokványos, hiszen az általában tömör tetőszerkezet mintegy száz nyílás töri át, amelyek vagy fénykútként szolgálnak, hogy azokon keresztül is bevezessék a természetes fényt az épület belsejébe, vagy éppen helyet adnak az épület közvetlen közelében lévő fáknak, hogy azokon a nyílásokon keresztül törjenek az égig.
Az egész épület harmonikusan simul a Ligetbe, legmagasabb pontja is messze a fák koronaszintje alatt marad. Jelen állapotának bemutatását az is indokolja, hogy emiatt az erre járók is alig láthatnak belőle valamit a palánkokon túlról. Az egyetlen kivétel talán a tetőszerkezet és azt alulról díszítő, természetközeliségre utaló, arany színű, stilizált levéltakaró mintázat, amelyet egy egyedileg ide kitalált, hatezer méhsejt formájú elemből álló acélszerkezet rögzít a helyére. Nem látszik (mert minden vezetéket feketére festettek) de e díszborítás felett fut az épület számos gépészeti eleme.
A Zene Háza által elfoglalt alapterület mindössze 3000 négyzetméter. Összevetésként: a Hungexpo-hoz tartozó, korábban itt lévő, lepusztult épületállomány ugyanennyi helyet foglalt el, ráadásul további 7000 négyzetméter zöldfelületet is kihasított és több évtizedre elzárt a Városliget területéből, amelyet megújítva kapnak majd vissza a látogatók.
A már eddig is számos nemzetközi díjat elnyert épület hármas tagolása már az építkezés jelen fázisában is jól nyomon követhető: legfelül, a tetőszerkezetben az oktatási, zenepedagógiai funkció helyiségei találhatók, a térszinten lesznek a koncertek, különböző zenei rendezvények, legalul pedig, már közel tíz méterrel a földfelszín alatt a kiállítóterek.
A zene Magyarország egyik legismertebb művészeti védjegye, ezért is meglepő, de tény, hogy mindezidáig egyetlen olyan múzeum sem létezett idehaza, amely átfogó módon bemutatta volna a magyar zeneművészet történetét. De a Magyar Zene Háza ennél sokkal többre vállalkozik: ilyen komplex zenei beavató intézmény, ráadásul ilyen ikonikus épületben sem itthon, sem máshol a világon nem volt eddig. Nem véletlen, hogy a CNN ez év január elején a világ leginkább várt nyolc épülete közé sorolta a Magyar Zene Házát.
A városligeti a létező összes zenei műfajt magába foglalóan működik majd, egészen a nagy koncertekig terjed a tervezett kínálati skála. A külső szabadtéri színpad (háttérben a Városligeti-tóval) stilizált, aranyló levelekkel díszített mennyezetű veranda alatt, amfiteátrum-szerű nézőtérrel fogadja majd a látogatókat.
A terepszinten lévő, üvegfalakkal határolt fogadótérből nyílik a koncertterem, egy kisebb, intimebb üvegterem, amelyben ültetett előadás esetén 250, állva 400 néző fér majd el. Esti programokhoz a hátteret, az üvegfalon keresztül, a kivilágított Vajdahunyad vára szolgáltatja majd. A padlózatra ezen a szinten mindenütt úgynevezett terrazzo, vagyis öntött márványőrlemény burkolat kerül, mely az épület geometriai középpontjából kiindulva a hangforrásból szétterjedő hanghullámok vizuális metaforájaként szolgál.
Baán László külön felhívta a figyelmet arra, hogy az épület egyedisége miatt számos esetben nem voltak kész építészeti sablonok, a statikai megoldásoktól kezdve gépészeten át a soknyílású tetőszerkezetig végig járatlan utat követnek. Példaként a tetőzetet említette, melyet természetesen nem a külső üvegfalak, hanem a meglepően karcsú belső oszlopok tartanak.
A különböző üveg, acél és beton épületrendszerek összhangját tized milliméter pontosságú digitális tervezés előzte meg,
nincs tehát lehetőség helyszíni ad hoc megoldások alkalmazására. Az egész épületnek van egy dilatációs mozgása, ami külön kihívást jelentett a hatalmas és merev üvegfelületek miatt. A központi, csigavonalban haladó lépcsősort sem egy középső oszlop tartja, hanem a szélén futó függesztőpálcák sokasága.
A föld alatt lévő kiállítótér álmennyezetének és járószintjének kialakítása során még éppen látható, hogy milyen tágas (és hamarosan elrejtett) felületek szolgálják ki a ház gépészeti eszközeit. Jelenleg már zajlik az állandó kiállítás egyes szekcióinak térelválasztása.. A Liget gyepe alatt, az épülettől 30-40 méterre helyezték a földbe azokat a talajszondákat, melyek felelősek az épület zöld energiaellátásért.
A nagy, állandó kiállítás a magyar zene történetét az európaiba ágyazva mutatja majd be: a népzenei hagyománytól és a középkori egyházzenétől kezdve egészen a kortárs zeneművészetig. A tavasszal nyíló, első időszaki kiállítás pedig a magyar pop és rockzene történetét dolgozza fel 1960-tól egészen a rendszerváltásig.
Ugyancsak itt, a térszint alatt kapott helyet a kreatív hangtér, amely egyfajta zenei csodák palotája lesz, valamint egy különleges hangdóm avagy hang-planetárium, amelyben például a tervek szerint a rejtett hangszórók által sikerül a zenekari jelenlét olyan illúzióját kelteni, hogy épp azt a hangszert, vagy hangszercsoportot hallhatjuk erősebben, amelynek képi ábrázolásához közelebb húzódunk. Nyitásra a Kárpát-medence legkülönbözőbb, a természet és az emberek által létrehozott hangjainak a bemutatását tervezik a hangdómban.
Az építészeti tervpályázatot eleve a megadott funkciók ellátására írták ki, erre lett rászabva a ház formai kialakítása.
Legfelül, a hullám alakú tetőszerkezetben az edukációs tér építése zajlik, most épp a kisebb termeket alakítják ki, ahol a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó érdeklődők személyre szabott zenei foglalkozások várják majd. A Zene Házában a néhány tucat munkatárs mellett meghívott előadók és külső kurátorok munkájából áll össze a zene világához számtalan megközelítésben kötődő programkínálat.
A Ház igazgatója Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora lesz, személye garancia a legmagasabb minőségre a kiállítások és a zenei rendezvények esetében is. A beruházás lassan célegyenesbe fordul, Magyar Zene Háza a tervek szerint december végén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)