A Fidesz minden bírálat mögött világméretű összeesküvést lát, ezért támadják azzal, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, pedig „a Fidesz agymenései már nem érdekelnek senkit” – állította Dobrev Klára a 168 Órának adott interjújában.
Ehhez kapcsolódóan a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje kérdésre válaszolva azt is mondta, ő soha nem rótta fel például Handó Tündének, hogy Szájer József a férje.
Dobrev Klára tagadta azt a felvetést, amely szerint az ellenzéki előválasztáson jórészt háttéralkuk döntenek a jelöltek személyéről. Szerinte a százhat körzet „túlnyomó többségében éles és kemény küzdelem várható”, ahol pedig nem, azt az erőforrások hiányával indokolta, és azzal, hogy 2022 áprilisára, vagyis az országgyűlési választásokra kell koncentrálni.
Nem tehetjük meg, hogy kivéreztetjük magunkat egy előválasztásban
– közölte.
Arra a felvetésre, hogy a pártok közötti megállapodások alkalmával a DK a Jobbikkal talált leginkább egymásra, úgy felelt, azért, mert ez a két legerősebb párt, akiknek a legtöbb jelöltjük volt. Szóba került az is, hogy az előválasztási kampány a jelek szerint nem elég intenzív. A riporter emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a jelöltek nem kímélik egymást az előválasztási kampány alatt, mire a DK miniszterelnök-jelöltje úgy felelt:
Én kifejezetten büszke vagyok arra, hogy szemben az amerikai előválasztással, nálunk, Magyarországon az ellenzék pozitív kampányt folytat, és én személyesen ebből nem engedek jottányit sem.
Dobrev Klára arról is beszélt, hogy szerinte nincs értelme annak, hogy az előválasztás győztese hat különböző program mentén folytassa a kampányt a Fidesszel szemben.
A program címe: Közös alap
– ismertette. Ebben a közös, konszenzusos pontokat igyekeztek összegyűjteni, bár a kérdés éppen azzal kapcsolatban merült fel, hogy az előválasztás honlapján semmilyen konkrét program nem volt található. Ezt majd csak a százhat jelölt és a miniszterelnök-jelölt kiválasztása után fogja az új, „köztársasági kormány” kidolgozni állítása szerint.
A DK miniszterelnök-jelöltje az Alaptörvényt illegitimnek nevezte, azzal az indoklással, hogy
azért készült, hogy egy párt uralmát bebetonozza a parlamentben, az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bankban, a versenyhivatalban, az adóhivatalban, a médiatanácsban.
Ezért kilátásba helyezte, hogy az esetleges kormányváltás után az új kormány az Alaptörvény illegitim passzusait hatályon kívül helyezi. Az elképzelés szerint az Alaptörvény helyébe lépő alkotmányt népszavazás fogja megerősíteni.