A 101 881 jelentkező háromnegyedét vették fel valamilyen képzésre a felsőoktatásba – mondta tájékoztatójában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
Összefoglalójából kiderült,
idén 11,1 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly.
Felvételt 75 748-an nyertek, akik közül 81 százaléka állami, míg 19 százaléka önköltséges képzésen folytathatja tanulmányait ősztől. Az államtitkár hozzátetette: a legtöbben idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) jelölték meg, a fővárosi intézményt ebben a tekintetben a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem követi a rangsorban.
A legnépszerűbb képzési terület az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a gazdaságtudomány, ahova csaknem 22 500-an jelentkeztek, ezt követi a bölcsészettudomány 12 ezer jelentkezővel, míg a műszaki és a pedagógusképzés iránt is sokan érdeklődtek.
A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire szeretnének bejutni, majd a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem képzései bizonyultak a legnépszerűbbnek az első helyes jelentkezések alapján.
Az Eduline tájékoztatója szerint nagyon
sokan jelentkeztek idén jogász képzésre,
összesen 5300-an, nem véletlen, hogy az ELTE 472, a Pázmány 463 ponttal volt csak elérhető ezeken a szakokon. Összehasonlításképp: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrben 379 az idei ponthatár. A jogász képzés idei nagy népszerűségét is mutatja, hogy előzetesen 350 pont volt a központi határ, ezt 122-vel szárnyalták túl például az ELTE-re jelentkezők.
Kifejezetten magas, 472 pontszámot kellett elérni a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az ELTE osztatlan jogászképzésére kellett.
A Corvinus Egyetem más szakokon is igencsak közkedvelt lett a továbbtanulni vágyók körébe. Tájékoztatásuk szerint idén 24 százalékkal több felvételiző jelentkezett első helyen a Corvinus képzéseire, mint tavaly.
Az egyetem mai tájékoztatóján beszéltek az intézmény elsődleges céljáról is, hogy 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén.
Az egyetem a tavalyihoz képest jóval több jelentkezőből kevesebb diákot vett fel alapszakjaira, így egy-egy oktatóra kevesebb hallgató jut, mint a korábbi években, s így minőségi oktatást tudnak biztosítani a hallgatók számára.
Alapképzésen 1 592, mesterképzésen 641, osztatlan képzésen pedig 71 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézményben szeptembertől. Az idén nappali alapszakra felvett hallgatók 74 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak 85 százaléka állami ösztöndíjas képzés keretében tanulhat, az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogram keretében.
Az egyetemek között továbbra is töretlen a népszerűsége az ELTE-nek. Az intézmény tájékoztatása szerint idén 11 090 jelentkezőt vett fel, tavaly ez a szám 9 918 volt. Alapképzésre 6 774, míg mesterszakra 2 802 jelentkező került be. A felvettek majdnem 80 százaléka nappali képzésen kezdi meg tanulmányait. A gólyák túlnyomó többsége, egészen pontosan 9 658 tanuló állami állami ösztöndíjas finanszírozási formában kezdi meg tanulmányait.
A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar veszi fel, egészen pontosan 2083-at, ezt követi az önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet majdnem kétezer fővel.
Legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok közé a jogász (791), a programtervező informatikus, a gyógypedagógia és a pszichológia tartozik, míg a mesterszakok közül a vezetés és szervezés, illetve a pszichológia szakon kezdik meg a legtöbben tanulmányaikat. A tájékoztatás szerint a magyar jelentkezők körében is nagyon népszerűek az angol nyelvű képzések: míg 2018-ban még csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat ilyen képzéseken, addig idén már félezren.
A Pannon Egyetem megőrizte pozícióját a vidéki egyetemek között – adta hírül közleményben a veszprémi székhelyű felsőoktatási intézmény, ahol az idén az általános eljárás keretében összesen 1 540 hallgató kezdheti meg a tanulmányait, közülük több mint 80 százalék állami ösztöndíjas képzésen tanulhat. A felvett hallgatók közül 858-an alapszakra, 337-en mesterszakra iratkozhatnak be idén szeptemberben.
Akár 8 ezer új hallgatóval vághat neki az idei tanévnek a Szegedi Tudományegyetem – derül ki szeged.hu oldaláról. A rektori hivatalban tartott tájékoztatón Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes elmondta: 6051 új elsőéves hallgatót vettek fel az egyetemre, ebből 5098 diáknak nem kell tandíjat fizetnie. A Tisza-parti városban a tanárképzés népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években. Emellett a tájékoztatón elhangzott, hogy több új képzés is indult az egyetemen, így mások mellett design- és menedzsmentképzés a bölcsészkaron.
Ha valaki a meghirdetett szakon nem érte el a szükséges pontszámot, és nem nyert felvételt egyetlen helyre sem, akkor is van még lehetőség a szeptemberi iskolakezdésre.
Az egyetemek napokon belül meghirdetik a pótfelvételi eljárásban induló szakjaikat. Jelentkezésüket csak azok nyújthatják be, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek szeptemberben induló képzésre. Fontos kritériuma a pótfelvételinek, hogy csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzését lehet elektronikusan bejelölni.
A jelentkezők csak önköltséges szakon kezdhetik meg tanulmányaikat, ugyanis a pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely.
A pótfelvételi eljárás pontos szabályai és tudnivalói, valamint a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések a Felvi honlapján jelennek meg július végéig.