A hét minden napjára jutott nehéz étel, de vasárnap este kétségtelenül a Telex tálalta fel a Direkt 36 tényfeltáró újságírócsoportjának még az erős gyomrot is megfekvő Pegasus-ügyét.
Egész héten ezt rághattuk volna,
Ugyanakkor kétségtelen, a Pegasus-ügyből dagadhat az a botrány, amely megrengetheti az Orbán-kormány hatalmát. Egy nemzetközi – szakértők, jogvédő szervezetek, oknyomozó újságírókból álló csoport – vizsgálat megállapította, hogy az NSO Group által fejlesztett és számos kormánynak értékesített Pegasus kémszofver segítségével figyeltek meg tíz országban kormánykritikus személyeket. Erre a listára került fel Magyarország is.
Egy független médiacég-tulajdonos, egy volt jobboldali kormánytag, egy ellenzéki polgármester, illetve több magyar oknyomozó újságíró és ügyvéd telefonszámát is beazonosították az Amnesty Internationalhoz került adatlistán. Korábban is felmerült már a gyanú, hogy egy Turul nevű operátor Magyarországon gyűjt adatokat a Pegasus kémszofver segítségével, ám konkrét telefonfeltörés bizonyítékára most sikerült csak rálelni néhány érintett mobilkészülékének átvizsgálása során.
Az ügy eddig megismert részleteit az ellenzéki és független sajtó igyekezett megismertetni az olvasóival. Ezzel szemben a „közszolgálati” és a politikai hatalom által ellenőrzött és befolyásolt sajtó vagy elhallgatni igyekezett az évtized botrányának ígérkező ügyet, vagy bagatellizálni igyekezett az egészet. Például úgy, hogy dehonesztáló megjegyzésekkel igyekeztek jelentéktelen célpontnak láttatni a közmegbecsüléssel övezett Chikán Attila professzort, vagy az évtizedek óta Gödöllőt és egy önkormányzati szövetséget vezető Gémesi Györgyöt.
Ez önmagában is arra a népi bölcsességen alapuló következtetésre sarkallja a megfigyelőt, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél... Márpedig itt orkán erejű szél fújta be a témát és a számlistát a politikai éterbe.
Ha tiszta lenne a kormányzat lelkiismerete, vagyis ha nem adott volna senki tényleg alapos indoklás nélkül utasítást ügyvédek, újságírók, kormánykritikus közszereplők megfigyelésére, akkor a közt megnyugtató, egyben az ügyet tisztázó kormányzati közleménnyel állt volna ki a miniszterelnök mindjárt hétfőn reggel a nyilvánosság elé. Majd az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel közösen nemzetközi sajtótájékoztatón válaszoltak volna az újságírók kérdéseire.
Ehelyett maszatoltak, hárítottak. Nem ismerték el, hogy a kémszofvert bevetették a megnevezett személyek ellen, de nem is cáfolták hihetően és meggyőzően. Öt napon át (váltott szereposztásban) folyt a ködösítés.
Szijjártó Péter szinte rögtön, már hétfőn lerázta magáról az ügyet azzal, hogy a felügyelete alatt működő Információs Hivatal nem vásárolt Pegasus-kémszoftvert, nem is működtet ilyet. Sőt azt is kijelentette, hogy nincs tudomásuk arról, hogy más kormányzati szerv végezhetett-e adatgyűjtést a szoftverrel.
Varga Judit igazságügyi miniszter korábban egy interjúban felháborodottan eltolni igyekezett magától még a kérdést is, hogy adna-e engedélyt újságíró, vagy a politikai ellenfél megfigyelésére. Majd amikor kirobban a Pegasus-botrány, magára rántotta az odakozmált ételt, amikor kioktató stílusban szinte természetesnek tüntette fel a korszerű technikák alkalmazását.
Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van.
– mondta hétfőn.
„Egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek feltárása esetén szükség van a fellépésre” – válaszolta egy kérdésre, melyet a Pegasus-projekttel összefüggésben tettek fel neki a brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Majd a szénné égett ételt laza eleganciával tolta át államtitkára elé, egye meg ő, amit főzött. Nem kevesebbet közölt a miniszter a nagyérdeművel, mint hogy nem is ő adta ki az engedélyeket nemzetbiztonsági okokból a titkos megfigyelésekre, hanem a feladatot a miniszteri hatáskörből kiszervezték „egy erre kijelölt munkatársra”, mint később kiderült, Völner Pál államtitkárra. A törvény amúgy a miniszterre rója ezt a felelősséget.
A miniszter még arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész rendszert, mint minden jogállamban, a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzése alatt működtetik. Aztán kiderült, hogy ez most így nálunk mégse működik, mert ha a kormánypártiak nem mennek el a menten összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre, akkor az ott kisebbségben lévő ellenzéki képviselők semmit nem tudnak felügyelni, legfeljebb nyalhatnak sót.
De biztos törvényes volt a miniszteri hatáskör kiszervezése az államtitkárra, biztos törvényes az is, hogy határozatképtelen helyzet előállításával működésképtelenné lehet tenni egy országgyűlési bizottságot. Biztos minden a legnagyobb rendben van mindezek ellenére is, hiszen a rutinos Pintér Sándor belügyminiszter nem megy a szomszédba sütnivalóért, ha egy minden tekintetben tökéletes választ kell adni egy ilyen kínossá vált helyzetben.
A belügyminiszter ugyancsak hétfőn válaszolt Szél Bernadett képviselő kérdésére. Eszerint „Magyarország demokratikus jogállam, és mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el. Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik. (...) 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak”.
A belügyminiszteri válasz azt is tartalmazta, hogy kész megválaszolni a konkrét kérdéseket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. Csakhogy azt a Fidesz nem tartja indokoltnak összehívni az ülést, mert a “baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”.
Tekintettel arra, hogy évente ezerszámra adott engedélyt titkos megfigyelésekre az igazságügyi miniszter helyett Völner államtitkár, talán mégis megnyugtató lenne pontosan tudni, hogy feltörték-e Chikán professzor és a több megnevezett magyar állampolgár telefonját, ha igen magyar hatóságok figyelték-e meg őket, ha igen, volt-e a megfigyelésüknek alapos indoka? Ha nem bíró és nem Völner államtitkár engedélyezte a magyar állampolgárok magánéletében való kutakodást, és ezt magabiztosan ki tudja zárni a belügyminiszter, akkor
vajon nem kellene kifőzni valami okosságot, hogy a magyar nemzetbiztonságért felelős szervezetek mégiscsak kivizsgálják, hogy vajon melyik állam vagy melyik magáncég kémszoftverével sértették meg a magyar állampolgárok magánszféráját?
Begyűjtve olyan információkat, amelyek segítségével valamire akár rá is lehet bírni őket, vagy adott esetben valamitől el is lehetne tántorítani őket.
A legnagyobb kérdés persze az, hogy ha igaz, hogy törvényesen zajlik itt minden, akkor már csak azt kellene megmagyarázni, hogy vajon milyen nemzetbiztonsági kockázatot azonosítottak Panyi Szabolcsék és Chikán professzorék tekintetében. Mert ha ők kijöttek a fényre, ha ők nemzetbiztonsági szempontból ártatlannak és kockázatmentesnek vallják magukat, akkor nekik és nekünk, a magyar állampolgárok közösségének is jogunk van ahhoz, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba a fehér abrosszal megterített asztalon.
A legfőbb ügyész egyébiránt elrendelte az ügyben a vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy komolynak ítélte az ügyet. Vagyis valóban indokolt lett volna a nemzetbiztonsági bizottság összehívása is már a hét elején.
Izraelben is felállt egy vizsgálóbizottság, többek között a védelmi minisztérium és a Moszad képviselőjének részvételével. Ugyanis a Pegasus kémszofver exportjához védelmi minisztériumi engedélyre van szükség. Az eszközt az azt megvásárló kormány nem használhatja fel újságírók, politikai ellenfelek ellen, azt kizárólag terrorcselekmények megelőzésére, pedofil bűncselekmények feltárására és a szervezett bűnözés elleni védekezésre lehet használni.
Ha ezt a feltételt megszegi egy kormány, az NSO Group felmondja a szerződést.
A szerző újságíró, az Index főmunkatársa.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is!
(Borítókép: JACK GUEZ / AFP)