A norvég külügyminiszter megerősítette, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem sikerült egyetértésre jutni, pedig Ine Eriksen Søreide véleménye szerint az EGT és Norvég Alapok különösen hasznosak lehettek volna a magyarországi civil társadalom támogatásában, valamint a gazdasági, az energia- és a klímavédelmi innovációk fellendítésében, illetve a kisebbségi jogok előmozdításában.

Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem jött létre a megegyezés, így a 2020 decemberében Magyarországgal kötött megállapodásból az következik, hogy a jelen támogatási periódusban Magyarországon nem lesznek az EGT és a Norvég Alapokból finanszírozott programok – mondta a norvég külügyminiszter.

2016 óta folynak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról, és 2020. december 21-én írták alá az együttműködési megállapodást, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

Az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több mint 10 millió euró kezelése, illetve biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donorok a célkitűzések elérésére legalkalmasabb alapkezelőt kell válasszák. Ebben a kérdésben nem alakult ki egyetértés Magyarországgal – közölte Ine Eriksen Søreide.

A donorországok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.

Az EGT és Norvég Alapok

• Norvégia az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának.
• Az EGT-megállapodás átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése Európában és az országok közötti együttműködés erősítése.
• Az EGT és Norvég Alapok a donorországok önkéntes hozzájárulása a célkitűzések eléréséhez.
• Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014–2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg.
• Az Alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró.
• Az EGT és Norvég Alapok különféle programokat finanszíroznak több ágazatban. A civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program.
• Magyarországon leállt az EGT és Norvég Alapok támogatásának folyósítása a civil támogatási alap kezelőjét illető véleménykülönbség miatt.
• A civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása a következő kritériumok szerint történik: 1. kompetenciák, szakértelem és tapasztalat, 2. a konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment, 3. programleírás és -indoklás.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 22-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)