A kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás a kiskorú gyermekekről szól majd. De tudják-e, ki számít kiskorú gyermeknek? Például egy 17 éves, gyermekes, elvált személy, aki már szerződést köthet, ellenben nem vehet alkoholt és cigarettát, de a tetteiért fiatalkorúként felel, vajon ő beletartozik ebbe a kategóriába? Megpróbálunk rendet vágni a jogi rengetegben.
A kormány által július 21-én benyújtott gyermekvédelmi népszavazás mind az öt kérdésében szerepel a kiskorú gyermekek kifejezés:
Nos, a kiskorú fogalma a Polgári törvénykönyvben (Ptk.) szerepel:
Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.
A helyzet kicsit bonyolódik, ha a 18. életévét még be nem töltött személy házasságát a bíróság a cselekvőképesség vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja. Ezekben az esetekben tudniillik a házasságkötéssel szerzett nagykorúság is megszűnik.
Ha viszont a 18 év alatti személy érvényes házassága szűnik meg, akkor a válás nem érinti a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot.
Házasságot amúgy csak a 16. életévüket már betöltött kiskorúak köthetnek. Az engedély megadásáról a szülő vagy gyám meghallgatása után a gyámhatóság határoz. Mindebből következik, hogy valamennyi, 16 évesnél fiatalabb személy kiskorúnak minősül.
A Ptk. különbséget tesz a 14 év alatti és a 14 év feletti kiskorúak között is:
Vagyis a 14. életév betöltése komoly határvonal, hiszen a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
A kiskorú gyermek kifejezés 46-szor szerepel a Ptk.-ban. Egyebek között a gyermektartásnál, az apai jogállásnál, a házastársi és élettársi közös lakáshasználatnál, az örökbefogadásnál, a szülői felügyeletnél vagy a gyámrendelésnél.
A szülői felügyeletet szabályozó fejezetben, amelynek jelentősége lehet a gyermekvédelmi népszavazás esetében is, a törvény meghatározza a szülők jogait és kötelezettségeit:
A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Vagy a gyámrendelésnél meglehetősen erős jogosítványai vannak a kiskorú gyermeknek:
A gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) viszont a kiskorú helyett a fiatalkorú kifejezést használja. Ráadásul a büntethetőség szempontjából máshol is húzza meg az életkori határokat:
Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.
Ehhez képest a legtöbb bűncselekményért a 14 év alatti fiatalkorúak sem vonhatók felelősségre. Kivéve:
ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Némi gondot jelent, hogy a törvény nem határozza meg a belátási képesség fogalmát. Vaskúti András címzetes egyetemi tanár, volt büntetőbíró szerint a büntethetőség szempontjából különös jelentősége van annak, hogy
a fiatalkorú az elkövetett konkrét bűncselekmény vonatkozásában erkölcsileg és értelmileg kellően fejlett legyen ahhoz, hogy felismerje cselekménye jogellenességét, valamint hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
Vagyis büntetőjogi szempontból a fiatalkor kezdete a betöltött 12. életév, azzal együtt, hogy 12 és 14 év közötti elkövető rendelkezik belátási képességgel, egyébként pedig a Btk. a legtöbb bűncselekménynél a büntethetőséget a 14. születésnaphoz köti.
A nagykorúság kezdete viszont egységesen a betöltött 18. életév.
A Btk. általában is kedvezőbb szabályokat határoz meg a fiatalkorú elkövetőkkel szemben. Így a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb időtartama három helyett egy hónap. Emellett maximalizálja a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb időtartamát is, például az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz évben.
A szabálysértési törvény is különleges rendelkezéseket tartalmaz a fiatalkorúakra.
E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
Fiatalkorú esetén
A fogyasztóvédelmi törvény egy egész fejezetet szentel a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezéseknek.
Ez a jogszabály a gyermek- és fiatalkorúakat egységesen 18 év alatti személyekként kezeli,
és azt sorolja fel tételesen, hogy mi mindent tilos a 18 évesnél fiatalabbaknak árusítani. Így tiltott az alkohol, a szexuális és a dohánytermékek értékesítése.
A játékszoftver gyártója az olyan játékszoftver forgalmazása esetén, amely alkalmas a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, köteles a „Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott!” szöveget a játékszoftver csomagolásán jól észlelhető módon feltüntetni.
És hogy tovább cizelláljuk a képet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény – nem kevesebb mint 179-szer – használja a fiatal felnőtt fogalmát is.
Fiatal felnőtt az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.
Mindent egybevetve nem egyszerű kiigazodni a kiskorú gyermekek (jogi) világában. Hiszen például egy 17 éves, gyermekes, elvált személy már nagykorúként köthet szerződést, ellenben nem vehet alkoholt és cigarettát, és a tetteiért még továbbra is fiatalkorúként felel.
(Borítókép: Egy kisfiú játékokkal játszik az óvodában 2015. január 6-án. Fotó: Matt Cardy / Getty Images)